Népszava|2014. ápr 02. 06:05 

A szociológus kíváncsiságával szemlélődve vegyültem el a szombati - Békemenetnek becézett - előrehozott május 1-jei hűségfelvonulás résztvevői között. De ami igaz, az igaz: a jó hangulathoz minden adva volt. A külföldi turisták viszont érdeklődve kérdezgették a menetelőket, vajon mi történt, illetve milyen ünnep van, s miért e hatalmas tumultus az egyik metrónál, s mindig ilyen sokan állnak-e sorban a parlament előtt? Mindez mivel magyarázható, hiszen az útikönyvekben e napra semmiféle esemény nem volt jelezve, s az okokról, a "Jobban teljesítő Magyarország" költségvetéséből finanszírozott hivatalos reklámhordozók még Magyarország honlapján sem szerepeltettek semmit.

Közben, "FIDESZ" feliratú narancsszínű táblával, zászlóval és egyéb más cipelnivalóval is meg akartak ajándékozni azzal, hogy e demonstrációs tárgyakat nem kell leadnom sehol, sőt nyugodtan haza is vihetem, csupán az a kérés, hogy a következő menetelésre - ami várhatóan az uniós választást megelőzően lesz - hozzam magammal. Ha a menetben kaptam volna ajándék lufit, no meg lett volna ingyen sör és virsli mustárral, biztosan azt hittem volna, hogy az órák előreállítása helyett, az időszámítást sikerült visszaállítanunk, néhány évtizeddel. E tévhitemet erősítették a sorból véletlenszerűen(?) kiválasztott egy-egy menetelőhöz odalépett riporterek is, akik bennem azt a látszatot keltették, mintha a korábbi május 1-jék megszokott "Önök kérték, mi teljesítjük" műsora készülne élesben.

Aztán hirtelen komolyra fordult a helyzet: a menetelésben mellém kerültek egy csoportja a hozzájuk közelállóknak - kezükben az április 6-i választásnak a Nemzeti Választás Bizottság (NVB) által jóváhagyott szavazólap-mintájával - azt demonstráltak szakszerűen, miszerint az ominózus napon a szavazófülkében a választónak a szavazólapon, elég csak az első sorban lévő számozott oszlopsort figyelmesen megnéznie, s abból a FIDESZ, KDNP emblémát kiválasztva az alatta lévő körbe a két egymást metsző vonalat behúznia, mivel a második sor - miként a sportban, például a hokiban vagy a labdajátékokban- amúgy is csak "kisegítő" szereppel bír! Elképedve a szavazólap-minta láttán, nem akarván hinni a szememnek, rákérdeztem az igehirdetőknél: valóban így néz ki és ez az NVB által jóváhagyott szavazólap, s adattartalma? Igen uram, hangzott a határozott hangú válasz!

Otthagyva csapot-papot, s még az ünnepi körmenetet is, hazarohanva egyeztettem a látottakat az NVB honlapján közzétett valósággal. Minden egyezett: a jóváhagyott szavazólap-minta a kisorsolt 18 párt listáját két, 9-9-es oszlopból álló sorba tagolva tartalmazza. De vajon hol voltak a második sorba osztott pártok képviselői? És vajon miért nem szólalt meg és tiltakozott torkaszakadtából a demokratikus ellenzéki pártok kezdeményezésére 2013 májusában felállított "Választási Monitoring Bizottság"?

Pedig annyit még az írni-olvasni sem képes választópolgár is tud, miszerint a második sor, nem azonos az első sorral! És, hogy a magyar ember balról jobbra haladva is legfeljebb csak az első sort olvassa el figyelmesen. Meg, hogy 1990 után is volt már olyan méretű szavazólap, amelyet - A/4-esnél nagyobb mérete miatt - a választópolgárnak ugyan összehajtva kellett a borítékba helyeznie, de az legalább egyetlen sorban és egymás mellett elhelyezve tartalmazta a listát állító összes pártot. Most ez a megoldás vajon miért nem volt elfogadható? Talán azért, hogy tovább csökkentve az amúgy sem egyenlő esélyekkel induló más pártok lehetőségeit biztosabb garanciát adva segítse elő a kormánypártok győzelmét?

Mindez a megoldás viszont egyrészt szembe megy az Alaptörvény normáival: "A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak." "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés … vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja." "Magyarország az esélyegyenlőség … megvalósulását külön intézkedésekkel segíti."Avagy ez a szavazólapi megoldás lenne az egyik ilyen külön intézkedés, amely ezt a deklarált "egyenlőséget" elősegítené?

Tetszik vagy nem tatszik, de egy demokratikus jogállambana választási eljárás során is érvényre kell juttatni "az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között" választási alapelvet. Ennek a követelménynek a szavazólapon történő érvényesítése, hogy a szavazólapon a listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepeljenek, a jelölő szervezetek adatai pedig nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben legyenek feltüntetve.

Mindennek viszont ellentmond a szavazólap-minta, hiszen arról nem volt sorsolás, hogy a szavazólap egyrészt hány - egy, kettő, három stb. - sorból álljon, másrészt a kisorsolt listák a szavazólap hányadik sorába kerüljenek?

Mindennek következtében a NVB által jóváhagyott országos pártlista szavazólap nem csupán jogsértő, de mivel figyelmen kívül hagyja az esélyegyenlőség érvényesülésének alaptörvényi követelményét Alaptörvény ellenes is.

Pedig az általános jogelvek szerint jogsértéssel szerzett eredmény soha nem válhat/válik jogszerűvé!

Fogarasi József közéleti szakíró