A vizitdíj alkalmazásának idején az OEP pozitív egyenleggel zárt

Fotó: Reviczky Zsolt

Ellenzékben a legjelentősebb akciójuk a 2008-as népszavazás volt, amikor megbuktatták

a szocialista–liberális kormány erőfeszítéseit, amelyek az egészségügy forrásteremtését

részben a magántőke bevonásával, részben a 300 forintos vizitdíjjal valósította volna meg.

Ezúttal párba állítottuk a Fidesz egészségpolitikusainak 2006 és 2010 közötti nyilatkozatait

az elmúlt két év történéseivel.

2006. NOVEMBER. Szijjártó Péter szerint „a kórházi ágyak számának csökkentése

egyértelműen betegellenes, veszélyezteti a betegellátás biztonságát, és nehezíti a

betegek helyzetét”. A kórházi struktúra Molnár Lajos-féle ésszerűsítésével kapcsolatban

Mikola István egyenesen azt állította, „az egészségügy halálos ütést kapott”. Ugyanő

2007 márciusában azt mondta: „Ne éljen a miniszter azzal a jogával, amely szerint

elrendelheti a kórházi ágyak csökkentését, kórházak bezárását. Azt javasoljuk a

kormánynak, hogy a kórházi struktúra átrendezésére 6-8 évet biztosítson, de ezt előzze

meg az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás fejlesztése.”

A 2010-es váltás után a kormánypárt megkezdte az egészségügy lehető legnagyobb

átszervezését, a kórházak államosítását. Orbán Viktor ezt elsődleges célnak tekintette,

míg Szócska Miklós úgy vélte, ha nála vannak azok a jogosítványok, amelyekkel

megmondhatja, hogy hol, kit és mennyiért kezelhetnek, akkor őt nem nagyon érdekli, kinek

a tulajdonában vannak a kórházak. Mára már szinte valamennyi kórház állami tulajdonú.

2012. július elsejétől 2500 ágyon szűnik meg az aktív gyógyítás, és a ciklus végéig 16-18

kiskórház „vált funkciót”, amelynek lényege, hogy az érintett helyek önállósága és az aktív

kórházi ellátás is megszűnik.

2007. MÁRCIUS. Mikola István sajtótájékoztatóján éles kirohanást intéz a

Gyurcsány-kormány egészségügyi reformjavaslat-csomagja ellen. Mint mondta: „a Fidesz

álláspontja szerint a társadalombiztosítás egy közösségi monopólium, a 10 millió

állampolgár és az állam közötti nagy társadalmi szerződés, amelyet a hatalomnak nincs

joga egyoldalúan felmondani, de ha mégis megtenné, a Fidesz – amikor fordul a politika –

azonnal helyreállítaná azt”.

Ezzel szemben az Orbán-kormány az első intézkedései között gyakorlatilag megszüntette

a társadalombiztosítást. Az új alkotmányban már szó sincs társadalombiztosításról, a

2012-es évi költségvetési törvény pedig Rogán Antal fideszes képviselő javaslatára meg

is szüntette a biztosításalapú egészségügyet. A munkaadói kötelezettségként befizetett

27 százalékos társadalombiztosítási járulékot átkeresztelték szociális hozzájárulássá,

vagyis adóra változott. Ezzel már nem kötelező a nyugdíjakra és az egészségügyi

ellátásokra költeni ezt a bevételt. S bár Orbán Viktor még 2011-ben is azt ígérte, saját

lábra állítja az egészségügyi és nyugdíj-biztosítási alapot, azaz megszűnik az adóktól való

függésük, a Rogán-féle javaslat után a jövőben még inkább a döntéshozók jóindulatán

múlik, mennyit adnak az „állami” bevételekből nyugdíjra, illetve egészségügyre.

Sinkó Eszter, a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozat és

Tanács elnöke szerint a társadalombiztosítás önállóságának felszámolásával bármikor

szűkítheti a kormány a szolgáltatási csomagot. Ez spontán módon már meg is kezdődött:

bizonyos bonyolult beavatkozásokat a kórházak egész egyszerűen már el sem végeznek.

Például a nagyon alulfinanszírozott gerincsebészeti műtétekre egyre kevesebb helyen

vállalkoznak.

2008. NOVEMBER. Pesti Imre fideszes képviselő szerint „ez a költségvetés

emberáldozatokat, emberéleteket fog követelni, ezért is mondjuk, hogy nem a jövő, nem

az élet költségvetése, hanem a halálé”. A képviselő szerint rendkívül súlyos,

katasztrofális, már-már brutális megszorítás érinti az egészségügyet 2009-ben, hiszen a

következő évi költségvetés 100-130 milliárd forintot von ki az ágazatból. Egy évvel

később, 2009 őszén Pesti Imre már arról beszélt, hogy a következő évi költségvetés az

egészségügy kivégzését segíti, s már aktív eutanázia zajlik az ágazatban. A politikus

közlése szerint 2006 és 2009 között közel 250 milliárd forintot vontak ki az ágazatból.

– A kormányzat „trükköket vet be, csal és hazudik”, mert korábban azt ígérték, hogy

finanszírozni fogják a kieső járulékokat, de ezt az ígéretet 2010-ben nem akarják

betartani – mondta.

A Fidesz-kormány az elmúlt két év alatt maga is csak elvett az egészségügyre fordítható

forrásokból. Csak a Széll Kálmán Terv egyes, illetve kettes változatával további 190

milliárd forinttal apasztotta a gyógyszertámogatást. Az elvonás szakértők szerint

bedöntheti a gyógyszerellátást. Mind gyakoribb a hiány, és előfordul az is, hogy

daganatos betegek terápiáját kell félbeszakítani, mert nem tudják beszerezni a

gyógyszerüket. A kassza csonkítása rossz hatással van a patikákra is. Bár a kormány

első lépései közt gesztust tett a gyógyszerészeknek azzal, hogy felszámolta a

patikaliberalizációt, ám azt a kormányzati célt, hogy tisztes megélhetéshez juttassa a

gyógyszerészeket, nem sikerült megvalósítania. Az elvonások nyomán több tucat

felszámolási eljárás indult, a falusi emberek sorra vesztik el patikáikat.

A Progresszív Intézet tanulmánya szerint az egészségbiztosítási alap 2010-es 1445,5

milliárdos kiadása 2011-re 1459 milliárd forintra, azaz egyszázaléknyit növekedett,

miközben az inflációs hatás 3,9 százalék volt. Pedig Pesti Imre még 2009 decemberében

a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: ha kormányra kerülnek, akkor 200 milliárd

forinttal több jut majd a kórházaknak és a szakellátóknak. Réthelyi Miklós ezt 2011

augusztusában pontosította: az ágazat csak a tervezett reformokkal felszabaduló

forrásokra számíthat. A 2012-es költségvetés számaiból az derül ki, hogy nincs pénz a

bérek rendezésére, de még az ágazatot terhelő adó- és járuléknövekedés

ellensúlyozására sem. Az utóbbihoz a legóvatosabb szakértői becslések szerint is

legalább 70 milliárd forintra volna szükség. Jövőre ugyan látszólag mintegy 340 milliárddal

több van a közfinanszírozott ellátásokra költhető kasszában, mint egy évvel azelőtt, ezt

azonban a rokkantellátásokra kell kifizetni.

2010. FEBRUÁR. Orbán Viktor a TV2-nek azt mondja, növelni kell az ápolók számát,

csakúgy, mint a bérüket, amelynek versenyképesnek kell lennie a külföldi fizetésekkel.

Nos, az átlagbér az egészségügyben a 2010-es 122 ezer forintról 2011-re 118 ezer

forintra csökkent. Talán ezért is emelték hőssé az események a kormányzat félidejére

Szócska Miklós államtitkárt, mert minimális mozgástere ellenére szerzett – legalábbis

papíron – 30 milliárd forintot béremelésre, s ennyit Medgyessy Péter miniszterelnöksége

óta senki nem kínált az egészségügyieknek. A béremelés fedezetét viszont az idén

államosított kórházak racionálisabb gazdálkodásának kellene kitermelnie, márpedig

egyelőre azt senki sem tudja, hogy hoz-e az új rendszer pénzt az idén vagy bármikor is.

Az egészségügyben a bérek még nem versenyképesek a külföldi fizetésekkel, és az

orvosok elvándorlásának üteme sem csökkent. Havonta 100 orvos hagyja el

Magyarországot.