Mostanra világosan látszik, a kormányzat nagyon tudatos értelmiség- és elitellenes politikát folytat: Orbán Viktor és a Fidesz ahol csak tudja, módszeresen leépíti a magyar kulturális és szellemi életet. (Fotó: Getty)

Aki figyelmesen követte az elmúlt hónapok eseményeit, abban könnyen az a kép alakulhatott ki, hogy Orbán Viktor és a Fidesz ahol csak tudja, módszeresen leépíti a magyar kulturális és szellemi életet. Sokaknak azonban csak a héten válhatott világossá, hogy pontosan mennyire kiterjedt is ez a hadjárat a kultúra és az oktatás védőbástyái ellen. Most váltak láthatóvá ugyanis a felsőoktatási forráskivonások eddigi talán leglátványosabb következményei.

Kedden élőlánccal tiltakoztak az ELTE BTK hallgatói és tanárai, amiért a kar az egyetemi forráskivonások miatt 22 oktatótól, köztük a szakterületük legtekintélyesebb képviselőitől akar megválni. Hasonló hírek érkeznek a budapesti Corvinus egyetemről is. Nagy csapás ez a magyar felsőoktatásnak, hiszen ezzel rengeteget veszít az ország abból a tudásból és nemzetközi kapcsolatrendszerből, melyeket részben éppen azok az oktatók biztosítottak, akiket most kirúgnak.

Mégis, a történtekben semmi meglepő nincsen. Ahogy korábban is írtunk róla, nem nehéz észrevenni, hogy mára a Fidesz politikájában szinte teljesen megszűnt a kommunikáció azokkal, akik nyolc általánosnál többet végeztek. Ebből pedig világosan következik az is, hogy az értelmiséget, a kulturális élet, a bölcsész- és társadalomtudományok szereplőit sem fogják partnernek tekinteni. Az a kormány, amelyik szavakban a felsőoktatás minőségének javítását tűzte ki célul, a valóságban egyszerűen kivérezteti Magyarország legjobb egyetemeit, aminek egyértelműen a színvonalcsökkenés lehet csak a következménye.

A humán tudományos elit közel sem az egyetlen, amelyikkel valami hasonló történik. A kormány ugyanis megannyi más terület és szakma korábbi elitjét ugyanígy negligálja, sőt egyes esetekben módszeresen fel is lép ellenük. Nincs is jobb példa erre, mint amikor a kormány tavaly kitalálta, hogy az állam egyetlen egy jogász és közgazdász képzését sem hajlandó finanszírozni, ami gyakorlatilag megroppantaná a két szakma utánpótlását. Közben pedig a jogászi pálya csúcsán lévő magyar főbírák nagy részét abból az alig leplezett okból kényszernyugdíjaztatták, hogy azok mind „kommunisták".

De a közgazdászoknak sem terem manapság túl sok babér. A kormány szándékosan nem hajlandó figyelembe venni sem a régi, sem az új közgazdászelit véleményét – leszámítva azokat, akik behódolnak a Matolcsy-féle számok nélküli gazdaságpolitikának.

És mindez tökéletesen illeszkedik abba a politikába, ahol a jogszabályalkotást megelőző szakmai egyeztetést a kormány legtöbbször vagy teljes mértékben mellőzi vagy csak a kirakatnak játssza végig. Egy biztos: politikai akaratot szakmai okokból, a szakmák elitjének véleménye alapján megváltoztatni aligha lehet 2010 óta Magyarországon.

A Véleményvezér nagyon szeretné ezeket a jelenségeket mint egymástól független, szerencsétlen intézkedéseket látni, de sajnos ki kell mondani, hogy nem erről van szó. Hanem arról, hogy a kormányzat nagyon tudatos értelmiségi- és elitellenes politikát folytat. De sajnos még az sem látszik, hogy a félretolt értelmiség helyére valamifajta új gondolkodó réteg kerülne: akik maradnak helyettük, azok a politikusok és a politikusok vazallusai.