2012.10.28. 06:20
Soha nem
látott mértékben megnőtt az ifjúsági munkanélküliség Európa-szerte.
Magyarország a legnehezebb helyzetűek között van a maga 28 százalékos
mutatójával. Az Eurofound jelentése szerint a foglalkoztathatóság
növelése érdekében maximalizálni kellene az oktatásba, képzésbe történő
beruházásokat. A Hetek cikke.
„Sok ezer népszámlálási kérdőívet átnézve az a
benyomásom, hogy Magyarországon senki sem a végzettségének megfelelő
munkakörben dolgozik, mintha a takarítónők és biztonsági őrök országává
váltunk volna. Kérdeztem kollégáimat, nekik ugyanez az érzésük” – mondta
el a Heteknek egy kutató. A jelenség, hogy sokan a képzettségi
szintjüknél alacsonyabb munkakörben dolgoznak, szerinte részben azt is
megmagyarázza, hogy miért a diplomásokat sújtja legkevésbé a
munkanélküliség, mivel sok helyütt kiszorítják a munkakörüknek
megfelelő, de alacsonyabb végzettségű jelölteket.
A recesszió a
pályakezdő fiatalokat érinti leginkább, ők vannak a legrosszabb
helyzetben a munkaerőpiacon, s ezen belül az iskolai végzettség, illetve
a képzettség jellege határozza meg leginkább az elhelyezkedési
esélyeiket. Ez nemcsak hazánkban, hanem egész uniós viszonylatban
jellemző, ahol a 30 éven aluliak munkanélküliségi rátája csaknem
kétszerese a teljes népességének, s eddig példátlan módon a fiatalok
mindössze egyharmada dolgozik, 14 millió fiatal pedig se nem dolgozik,
se nem tanul – derül ki az Eurofound legfrissebb jelentéséből, amely
szerint a fiatalok munkanélkülisége a válság elhúzódásával csak egyre
növekszik.
Magyarország az ifjúsági munkanélküliség tekintetében az EU legrosszabbjai közöttAz
Európai Bizottság adatai is azt támasztják alá, hogy bár a teljes
népesség munkanélküliségi rátáját tekintve Magyarország nem tér el
különösebben az uniós átlagtól (10,5 százalék), a fiatalok helyzete
azonban – különösen 2008 óta – sokat romlott: idén az ifjúság körében a
munkanélküliek aránya nálunk 28 százalékra, az unióban pedig 22
százalékra nőtt.
Szembetűnően megnőttek a tagállamok közti
különbségek is: az Eurofound szélső értékei 5,5 és 25 százalék, ezen
belül a 15-29 éves munkavállalók Hollandiában, Dániában, Luxemburgban és
Svédországban vannak a legjobb helyzetben, míg a legkilátástalanabb a
bolgár, olasz, ír és spanyol kortársaik helyzete, s nincsenek sokkal
előrébb a magyarok sem.
Az ifjúsági munkanélküliség 2008-ban
uniós szinten 120 milliárd eurós veszteséget okozott, míg 2011-ben már
150 milliárdos mínuszt, ami az uniós GDP 1,2 százalékának felelt meg. Az
Eurofound szerint a GDP két százalékát is meghaladta a veszteség egyes
országokban, így Magyarországon is. A jelentés rámutat: nemcsak a
gazdasági kár jelentős, hanem annak társadalmi hatása is: a sokáig
inaktív vagy munkanélküli fiatalok ugyanis tartósan a társadalom
perifériájára szorulhatnak. Ezt mutatja az is, hogy a munkanélküli
fiatalok politika iránti érdeklődése, szavazási hajlandósága, társadalmi
aktivitása messze alatta marad kortársaikénak.
A munkanélküliség
szempontjából a legnagyobb rizikófaktoroknak az iskolai végzettséget, a
bevándorló, elvált vagy munkanélküli szülői hátteret, a fogyatékosságot
és a lakhelyet jelöli meg az Eurofound. A felsőfokú végzettségűek
elhelyezkedési esélyei például háromszor jobbak, mint az alacsonyabb
végzettségűeké, a lakhely pedig tizenötszörösére emelheti az esélyeket. A
fiatal nők és férfiak munkanélküliségi aránya között mindössze
négyszázalékos a különbség.
Az Eurofound szerint politikai prioritásként kéne kezelni a kérdéstA
megoldás a probléma politikai prioritásként való kezelése, az iskolai
lemorzsolódás megakadályozása, az iskolaelhagyók visszailleszkedésének
elősegítése, a pályakezdők elhelyezkedésének megkönnyítése, például
adókedvezmények révén – áll az Eurofound jelentésében, amely azt is
leszögezi: a foglalkoztathatóság növelése érdekében maximalizálni kell
az oktatásba, képzésbe történő beruházásokat.
A magyar kormány
tudvalevően munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg 2013-ra, melynek
keretében a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén felére csökkentenék a
munkanélküli járadékot. Bírálók szerint azonban ettől több munkahely nem
lesz, a munkáltatók legfeljebb lecserélik egyes alkalmazottaikat.
Hetek, Makki Marie-Rose
Kommentáld!