"Ami most van, az korántsem azonos Kádár vagy Horthy uralmával. Nincs mögötte semmi.”
Kornis Mihály ahonnan csak lehetett kilépett, leszámolt azzal
a korábbi illúziójával, hogy „Magyarországon a csendes többség
demokratikus érzelmű”. Szerinte nem az, szolidaritást sem érez a
származásuk miatt támadottak iránt, ami öngyilkos magatartás, hiszen a
tekintélyuralmi berendezkedések, ha nem képesek orvosolni a
szegénységet, megbuknak. Csak idő kérdése. A Magyar Narancsnak az író
azt mondta: neki ezzel nincs dolga, mivel ő az édes anyanyelve gyermeke,
nem a turulmadáré.
Kornis Mihály - Fotó: MTI / Kollányi Péter
„Ami most van, az korántsem azonos Kádár vagy Horthy uralmával. Nincs
mögötte semmi.” Szerinte a diktatórikus szándék szellemi gyengesége
kitapintható. Ennek a politikának kudarccal kell végződnie. Lehet, hogy
nem négy, csak nyolc éven belül. Ezt Kornis nem tudja, de szerinte
rettenetes bukás vár arra, aki a válságot az időben visszafelé haladva
akarja legyőzni. Az író azért óvakodik a politizálástól, a közéleti
megnyilatkozásoktól, mert szerinte az, ami most „Magyarország felé
közelít, ugyanannyira katasztrofális, mint amennyire elkerülhetetlen.
Már nem az a kérdés, hogy az ellenzék 2014-ben megnyerheti-e a
választásokat. „Ennél sokkal nagyobb a baj."
Szerinte az orbánizmus a nemzeti széthúzás politikáját jelenti,
minden őrület ebből következik, pedig a kormányfőnek abban igaza van,
hogy két éve a magyarok a nemzeti együttműködésre mondtak igent.
Ugyanakkor mára a nyomor uralkodik mindenhol ebben a „lebutított,
mindenféle médiamoslékkal megetetett” országban, amely egyre inkább
olyan, mint egy közép-amerikai, pár évtizede. Kornis Mihály nem látja a
kivezető utat, mert egy szűk rétegé a javak 90 százaléka, a maradék
tízen pedig a teljes lakosság egésze osztozik. Mint fogalmaz: a
hazugság korát követte a „hülyeség trónfoglalása”.
Kommentáld!