Cimkék: érdekes, globális felmelegedés, Természet

Az emberek többsége elborzad, ha látják, milyen hatalmas méretű károkat okozhatnak azzal, ha nem élnek környezettudatosan. Többségük szomorúan látja az eltűnőben lévő erdőket, szigeteket, esőerdőket, korallzátonyokat, ám sokan mégsem tesznek semmit azért, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat.

Az Everglades nemzeti park Amerikában, Floridában található. Egyedülálló, sokszínű élővilágának köszönhetően világszerte ismert természetvédelmi terület. Az emberi beavatkozás azonban itt is pusztítást végzett. Idegen fajokat telepítettek be, ezzel kárt téve  a természetes ökoszisztémában, ráadásul a környéket nem kímélik sem az erdőtüzek, sem a hatalmas viharok. Hatalmas károkat okoznak továbbá; a lecsapolások, és a nagymértékű szennyezés.

A Nagy-korallzátony csak akkor maradhat életben, ha megfelelő a tengervíz hőmérséklete, kiváló kalcium- és sótartalommal rendelkezik és tiszta. E létfontosságú tényezők nélkül a korallzátony halálra van ítélve, de sajnos egyelőre úgy tűnik, minden a fennmaradása ellen szól. Egyre nagyobb mértéket ölt a környezetszennyezés, az olvadás hatására megváltoznak az áramlatok, a vizek ásványi-anyag tartalmának egyensúlya felborul, a túlhalászás pedig kulcsfontosságú láncszemeket söpör el az egymásra épülő fajok minden napjaiból. A Nagy-korallzátonynak a pesszimista jóslatok szerint már 100 éve sincs hátra.

A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad. Az északi, mélyebb vizű (300 m) medencét a sekélyebb délitől (4 m) ma már csupán egy szűk mesterséges csatorna választja el. Az utóbbi évtizedekben az emberi gondatlanság nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Holt-tenger vízfelülete drámai módon csökkenni kezdett. Sokan a növekvő turizmussal járó egyre nagyobb édesvízigényt kárhoztatják, mások mindkét érintett ország (Izrael, Jordánia) öntözéses mezőgazdaságát okolják.  Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, annak vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik.

A felmelegedés hatására olvadnak Földünk jégpáncéljai, gleccseri ami azt is jelenti, hogy a vízszint emelkedésével egyre  több sziget fog eltűnni. A világ egyik legszebb területe, a luxusturizmusra épült Maldív-szigetek is súlyosan veszélyeztetett országnak számít, a jelenlegi jóslatok szerint a teljes szigetvilága víz alá fog kerülni 100 éven belül.

A globális felmelegedés nem csak a vízszint emelkedését, s ezáltal szigetek és alacsonyabban fekvő területek eltűnését jelenti, hanem azt is, hogy a sarkvidékek részben, vagy egészben eltűnnek a Földről. Az olvadás többé-kevésbé természetes folyamat, hiszen eddig is történtnek ilyesfajta változások, de a kutatások azt mutatják, hogy a környezetszennyezéssel jelentősen felgyorsult a folyamat.  A  sarkvidék a bolygó leggyorsabban felmelegedő területei közé tartozik. Az utóbbi 5 éves időszak volt a legmelegebb az észlelések kezdete (1880) óta. Más adatok, többek között a fák évgyűrűi szerint az elmúlt évtizedek voltak a legmagasabb átlaghőmérsékletűek még az utóbbi 2000 évet figyelembe véve is. Ennek következtében a májusi-júniusi hóborítottság mintegy 20 százalékkal csökkent. A téli évszak 2 héttel rövidebbé vált. Mindez csupán néhány évtized alatt következett be. Ráadásul a permafroszt (örökfagy) hőmérséklete 0,5-2 ºC-kal emelkedett.

Afrika legmagasabb hegycsúcsáról egyre gyorsabban tűnnek el a látványos hótakarók. A globális felmelegedés következtében a Kilimandzsáró hava egyes kutatók szerint 2015 és 2020 között teljesen eltűnik. Amerikai kutatók adatai szerint 1912 és 2000 között a hegy hómennyisége több mint 80%-kal csökkent. A folyamat egyre gyorsul, hiszen a helyi lakosság termőterülethez kíván jutni, mindezt pedig úgy oldják meg, hogy felégetik a hegyoldal bizonyos részeit. Az erdők elégetésének az a következménye, hogy kevesebb eső esik, hiszen azok „vonzzák” a csapadékot a hegyre. A klímaváltozás a hósapka elolvadásán és szárazságon keresztül megy végbe, de az ok leginkább az erdők pusztulásában keresendő.

A Föld összes esőerdeje veszélybe kerül, ha pár fokkal növekszik az átlaghőmérséklet. Ez nem csak az évszakok- és az éghajlati tényezők eltolódását vonja maga után, hanem szó szerint azt, hogy a legkényesebb területeken megváltozik a klíma. Az esőerdőkben már pár fokos változás is súlyos kárt okozhat, hiszen ha melegebb van, akkor kevesebb a csapadék, tehát másfajta növényzet kerül előnybe, ami így a Föld üvegházhatását jelentős mértékben csökkenteni tudó esőerdők rovására fejlődik. A problémát csak növeli az mértéktelen fakitermelés, a bányászat és a mezőgazdasági területeket növekedése. Pár évtizeden belül az esőerdők jelentős része eltűnhet, és szavanna veheti át a helyüket.