Lázár János állást halmozva átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítását, és máris borította a bilit: akkora a fejetlenség, hogy Brüsszel szinte alig fizet valamit. Az a minimum, hogy Magyarország bírságot fizet. Rosszabb esetben azonban végleg elveszhet több száz milliárd forintnyi forrás. Állítólag az NFÜ működött eddig rosszul, azt még nem tudni miért. 

Már most is a központi költségvetés fizeti ki azokat a pályázatokat, ahol egyáltalán van kifizetés, mert Brüsszel 15 uniós programból 13-at egyáltalán nem finanszíroz. Ezt maga Lázár János ismerte el, miután a miniszterelnökség vezetése mellé átvette az NFÜ irányítását is. 

Most gyors akciótervre van szükség, hogy az eddig ki nem fizetett összegeket ne bukjuk el végleg: ehhez a kormány tárgyalásokat kezd Brüsszellel, igaz Lázár szerint az a minimum lesz, hogy az ország - 50-100 milliárd forintos - bírságot fizet a hanyagságok miatt, és a december 31-ig leköthető pénzeket még megmenthetjük.

LÁZÁR JÁNOS SZERINT BÜNTETÉST KELL FIZETNÜNK (FOTÓ: MTI FOTÓ/BELICZAY LÁSZLÓ)

A legrosszabb esetben azonban több száz - akár 5-600 - milliárd forintnak inthet búcsút az ország, amelyek a 2007-2013 közötti időszak támogatásaiból származnának, de még pályázat sem született rájuk. Arról azonban a politikus nem beszélt, miatt tart itt a helyzet. Az NFÜ a 2010-es kormányváltás után egy évvel írta ki az Új Széchenyi tervet, amely hét alprogramra, irányra bontotta az uniós támogatások elköltését. Azt azonban nem tudni, hogy miért nem sikerült itt hatékonyan kiválasztani a támogatásra érdemes célokat. 

Lázár János most a pénzosztó szervezetben eluralkodott korrupcióra is utalt, amelynek felszámolása lehet az egyik ok az NFÜ teljes átszervezésére. Hogy miért csak most az újabb érdekes kérdés, a magyar sajtó - benne a Kurír is - már tavasszal írt arról, hogy nem jönnek a Brüsszeli pénzek. Amellett, hogy a pályázatok már korábban akadoztak, az elbírálás sem ment könnyedén, látható volt, hogy csak a KÖZOP (útépítés és fejlesztés) programból a teljes hat éves ciklusban a hatodik év elején - 2013 tavaszán - még csak 365 milliárd forintot költöttek el, miközben 1100 milliárd forintra volt szerződés (vagyis nyertes pályázat). 

Egyes sajtóhírek szerint több ilyen alprogram (egyenként ezer milliárdos nagyságrendű összeggel) támogatottjait már tavaly is a központi költségvetés fizette, mert Brüsszel felől nem érkezett pénz. Lázár János most azt mondta: az, hogy az ország nem kapja meg ezeket a forrásokat nem veszélyezteti a büdzsét. Azt viszont nem tudhatjuk - mert az egyetlen uniós tagállamnak sem szokása, hogy nagy nyilvánosság előtt bevallja a tehetetlenségét - hogy pontosan hogyan álltak az elmúlt hónapokban a magyar kormány tárgyalásai az uniós szervekkel. 

Ugyancsak sajtóértesülés de a problémákról februárban állítólag személyesen José Manuel Baroso bizottsági elnök tájékoztatta Orbán Viktort. Márpedig - állították akkor többen is - az meglehetősen szokatlan, hogy kormányfői szinten esik szó ilyesmiről, ha csupán technikai problémák állnak az egyes tagországok kifizetései előtt. Az ilyen apróbb gondokat - mint például azt, hogy magyar építkezésekből kizárták a külföldi mérnöki irodákat - a tagállamok és Brüsszel ugyanis zárt ajtók mögött, gyorsan le szokták tárgyalni.