Az írás a Népszabadság 2014. 03. 11. Danó Anna 

Népszabadság

Az április 6-i parlamenti választásig hátralévő időben mérlegre tesszük az Orbán-kormány elmúlt négy évben nyújtott teljesítményét. Lapunk szakírói szembesítik a kabinetet a különböző területeket érintő, a 2010-es kormányprogramban megfogalmazott ígéretekkel. Sorozatunk első részében az egészségügyben történteket vesszük górcső alá.

Bájos önarcképpel kedveskedett a Fidesznek a közelmúltban Selmeczi Gabriella pártszóvivő és Pelczné Gáll Ildikó, amikor közös sajtótájékoztatón azt festették le, hogy mit végzett kormányuk az egészségügyben a ciklus kezdete óta. A két kormányzati politikus szavaiból úgy tűnik, az egészségügyben minden jó úton halad.

Orbán Viktor és az ágazatot kormányrészről irányító Szócska Miklós a nagykanizsai kórházban - Varga György / MTI

Mint mondták: amikor átvették a kormányzást, ez a terület is romokban hevert, maga az egészségügy is gyógyításra szorult. 2010 végére hatezer orvos hagyta el az országot, 125 milliárd forintos adósságot halmoztak fel a kórházak, a pénztelenség pedig meglátszott a rendszer működésén, a gyógyszerellátásban és a fejlesztésekben is. Milliárdos nagyságrendű programok indultak a várólisták rövidítésére, a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére, a daganatos és a fogyatékos betegek kezelésére, valamint a sürgősségi ellátásokra.

A népegészségügyi területről a kormány sikereként említették a transzzsírsavakról, valamint a chipsadóról hozott törvényeket, rendeleteket. Egyebek mellett büszkék voltak arra, hogy az országban 58 helyen egészségfejlesztési irodák nyíltak; kétezer gyógyszer ára csökkent, miközben szerintük a Gyurcsány-korszakban ezzel ellentétes folyamatok zajlottak. Emlékeztettek arra, hogy változtak a gyógyszerfelírás szabályai, ennek eredményeként 11 milliárd forinttal csökkentek a betegek terhei.

A Népszabadság – a két politikus fenti állításait tekintve vázlatnak – mérlegre tette a második Orbán-kormány egészségpolitikai teljesítményét.

ORVOSELVÁNDORLÁS

Ösztöndíjakkal 600 rezidenst sikerült néhány évre itthon tartani

Ösztöndíjakkal 600 rezidenst sikerült néhány évre itthon tartani

Nem tudjuk, pontosan hány orvos hagyta el az országot, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) mindössze arról vezet nyilvántartást, hányan kértek a külföldi munkavállaláshoz igazolást. Ám arról, hogy a kérelmezők valóban elmentek-e, nincs adat.

2006 és 2010 között négyezerrel csökkent a hazai orvosok száma, ebből „csak” 3363 orvos és fogorvos kért külföldi munkavállalásához igazolást, a többiek „eltűntek” a rendszerből (meghaltak, vagy más pályára mentek dolgozni). 2010 januárja és 2013 decembere között már 5685-en kértek papírt a külföldi munkavállaláshoz az EEKH-tól. Pedig Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hivatalba lépése kezdetétől szívén viselte a fiatal orvosok itthon tartását.

Erre a rezidensek tiltakozó akciója is rásegített, de tény, hogy 2011 őszétől évente hatszáz rezidensnek biztosít a kormány 100 ezer forintos ösztöndíjat, ha vállalja, hogy a szakképzésével arányos időre Magyarországon marad gyógyítani. Az intézkedés bérfeszültséget keltett a kórházakban, de 600 fiatal orvost biztosan sikerült néhány évre itt tartani. Az első rezidens-ösztöndíjasok hamarosan befejezik a szakképzést. A havi jövedelmükből pedig, hacsak a munkáltatójuk nem szerez valahonnan forrást, elveszítik a 100 ezer forint extra juttatást.

Nem tett jót az orvosellátottságnak a közszolgálatban gyógyító 62 év felettiek nyugdíjazása sem. A nyugdíjkorhatár felett dolgozó orvosok száma 37 százalékkal csökkent egy év alatt.

ADÓSSÁG

A 125 milliárdos állítással szemben a kormányváltáskor a kórházak lejárt adósságállománya 37,5 milliárd forint volt. Az idei választási évre 50 milliárdos lejárt tartozással fordultak. A kórházszövetség adatai szerint az intézmények összadóssága havonta 4-4,5 milliárddal nő.

VÁRÓLISTA

A finanszírozási szabályok eleve meghatároznak egyfajta kvótát arra vonatkozóan, havonta mennyi beteget láthatnak el az intézmények: annak, aki túllépi a keretét, nem fizetik ki az ellátásért járó teljes összeget. Ez a szabály és az egyre nagyobb szakemberhiány a fő oka a várólisták megnyúlásának. Jelenleg 50 ezer beteg áll sorban ellátásért. A toplistát a szürkehályog- és a nagyízületi műtétek vezetik. A listák rövidítésének a kormány többször is nekifutott: 2011-ben 1,7 milliárdot, idén januárban 870 milliót osztottak szét e célra. A legóvatosabb becslések szerint is csaknem nyolcmilliárd forint kellene ahhoz, hogy megszűnjenek a várólisták.

A RENDSZER ÚJRAINDÍTÁSA

A Semmelweis Terv esélyt kínált arra, hogy a rendszert épp akkorára igazítsák, amekkorára még van pénze az államnak. A megvalósítás kudarcba fulladt. A karcsúsítást a Fidesz akadályozta meg. Polgármesterei és erős helyi kötődésű képviselői, ahol csak lehetett, szabotálták, hogy választókerületükben intézményeket zárjanak be. Az ésszerűsítést gátolta az államosítás is. A legnagyobb pénzfaló intézményeket, a kórházakat néhány hónap alatt államosították, és egyúttal megkezdték a feladatok és a rájuk jutó, évről évre szűkülő keret újraosztását.

Az új tulajdonos, az állam az intézmények irányítását, a vagyonuk kezelését Szócska Miklós saját „kisminisztériumára”, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetre (GYEMSZI) testálta. Az új hivatalban duplikálták az egészségbiztosító és a szakigazgatás egyes hatásköreit. A megahivatal dolgozóinak kórházirányítási szakértelme még a fideszes politikusok szerint is gyenge. A döntések lelassultak, a kórházi menedzsmentek önállótlanná váltak.

FEJLESZTÉSEK

A struktúraváltásra szinte egyetlen szóba jöhető forrásként fölhasználható uniós fejlesztési pénzek elérését késleltette a tehetetlenség. A 220-230 milliárdos uniós pályázati keretből 90-100 milliárd forint fölhasználása még 2013 végén is bizonytalan volt. Hat éve düböröghetnének a kórházfejlesztések, mégis csak a debreceni kórházprojekt fejeződött be. Az említett 90-100 milliárdra még a közbeszerzési pályázatokat sem sikerült kiírni. A regionális onkológiai programok közül csak az Uzsoki kórházat és az országos onkológiai centrumot sikerült befejezni.

A Corvinus egyetem szakembereinek elemzése szerint az egészségügyben már megvalósult fejlesztések több mint felét a kórházak, ötödét a szakrendelők, nyolcadát az alapellátás költötte el, néhány százaléknyi forrás jutott a mentőkre, a vérellátásra, az egészségfejlesztésre.

A 2014–2020 közötti uniós forrásokból szinte már egyáltalán nem kap az egészségügy.A jövőben ugyanis csak olyan mértékben lehet egészségügyre fejlesztési forrást nyerni, amilyen mértékben az EU 2020-as stratégiájában az egészségügy megjelenik, csakhogy ez most nincs benne.

Az Európai Bizottság amúgy is úgy gondolja, Magyarországon indokolatlan az egészségügy további fejlesztése. Többek között azért, mert a 2007–2013-as időszakban az összes tagállammal összehasonlítva hazánk fordította abszolút értékben a legtöbb fejlesztési forrást az ágazatra. A bizottság pedig úgy véli, ha sikerült az e területen tett vállalásainkat teljesíteni, akkor azért nem jár Magyarországnak pénz az egészségügyre, ha pedig nem, akkor azért.

GYÓGYSZERPOLITIKA

2010 óta mintegy 130 gyógyszertár zárt be

2010 óta mintegy 130 gyógyszertár zárt be

Népszabadság

A ciklus első két évében a Fidesz csaknem megfelezte a gyógyszertámogatásra költhető összeget. Számos más intézkedés mellett a gyártókat úgynevezett vaklicitre kötelezték. A vaklicitet az egészségbiztosító a gyógyszerköltségek leszorítására 2011 óta alkalmazza, ennek az a lényege, hogy a gyártóknak úgy kell egy-egy hatóanyagkörben negyedévente árcsökkentési ajánlatot tenniük a lejárt szabadalmú orvosságok körében, hogy nem ismerhetik a konkurencia ajánlatait. Ennek egyik fura következménye, hogy ma már csaknem négyszáz orvosságért 300 forintnál kevesebbet kell fizetni a patikákban.

Következmény ugyanakkor az is, hogy romlik az ellátás biztonsága, hiszen olyan gyártók is beléptek a piacra olcsó szerekkel, amelyek nem tudták biztosítani a folyamatos ellátást, illetve azok, akik nem akarták a saját terméküket leértékelni, inkább kivonultak a piacról. Az árcsökkentések hosszabb távú következményeit módszeres kutatások híján egyelőre nem lehet egyértelműen megítélni.

Mostanra ötezer forinttal jut kevesebb gyógyszertámogatás az átlagos hazai betegeknek, mint a kormányváltás évében – ezt az egészségbiztosító legfrissebb statisztikai évkönyve közli, s nagyjából ez a maximum, ami elmondható arról, miként érintették az embereket az Orbán-kormány gyógyszerpiaci megszorításai. Elemzések, hatásvizsgálatok nem készültek.

Az évkönyvből az is kiderül, hogy az árcsökkentésekkel nyert összegből a biztosító kasszájában négyszer több pénz maradt, mint a betegek zsebében. Számaik szerint a lakosság három százalékot, míg a biztosító 14 százalékot nyer a támogatáspolitikán. Az orvosságok árához adott támogatások minden negyedik forintját már a gyártók fizetik.

A kormányzati intézkedések nyomán a hazai gyártóbázist fenntartó vállalatoknak hét százalékkal zsugorodott a belföldi piacuk az elmúlt három évben. A megszorítások, közvetve ugyan, de a patikahálózatra is csapást mértek. Az olcsóbb gyógyszerek térnyerésével arányosan csökkent a patikák bevétele, főként a szegényebbek és idősebbek által lakott településeken. Ennek egyik következménye az lehet, hogy éppen ott szűnnek majd meg a patikák, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. (2010 óta körülbelül 130 gyógyszertár zárt be.)

Romlik az ellátás is: nincs pénz készletezésre, így a betegeknek egyre többször kell visszamenniük egy-egy készítményért a patikába.