Az első félévben 7,6 milliárd forint kiadást jelentett a "nők - 40" bevezetése - tájékoztatott a miniszter, hozzátéve, hogy az éves várható kiadás viszont elérheti a 24 milliárd forintot, ugyanis az igénybevétel és így a kiadásnövekedés üteme az év folyamán gyorsul.

A következő években további kiadásnövekedés várható, mert évente újabb születési évjárat nőtagjai szerezhetik meg a jogosultságot, s a nyugdíjkorhatár-emelés következtében nem minden évben lehet kilépő korosztállyal számolni.

Kik kaphatnak?

A január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, például: a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a kormánytisztviselői jogviszony, a bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, a segítő családtagi jogviszony, az őstermelői jogviszony, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban eltöltött idő.

Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet. Olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.

Az előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Az érintettek az igényérvényesítést elősegítő, részletesebb felvilágosításért bármely nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz fordulhatnak. Az igényt azonban a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon) kell személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.

A "nők - 40" kedvezményes nyugdíjba vonuláshoz (a jogosultsági idő számításához) nem vehető figyelembe a tanulóidő - derül ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter képviselői kérdésre adott válaszából. Ugyanakkor a nyugdíj összegének kiszámításakor a szolgálati időt kell figyelembe venni, így abba beleszámítják az ipari tanulóként eltöltött éveket.

A minisztert Bertha Szilvia országgyűlési képviselő (Jobbik) kérdezte július végén arról, hogy mit tervez a kormány az ipari tanuló évek alatt a tanulók után befizetett nyugdíjjárulékokkal. A képviselő kérdése szerint a rendszerváltozás előtt az ipari tanulói évek során nagy hangsúlyt helyeztek a gyakorlati oktatásra. A munkájukért bért kaptak, és a mester nyugdíjjárulékot fizetett utánuk.

Azonban az új rendszerben a kormány nem kívánja a nyugdíjjogosultság megállapításakor az ipari tanulói éveket figyelembe venni. A képviselő szerint felmerül tehát a kérdés, hogy a tanuló évek alatt befizetett nyugdíjjárulékokkal mi lesz, a járulékfizetés ellentételezéseként járó állami szolgáltatás elmaradását miként kívánja a kormány kompenzálni a nyugdíjba vonulók számára?

Réthelyi Miklós miniszter válaszában úgy fogalmaz: "Kizárólag a "nők - 40" kedvezményes nyugdíjba vonuláshoz, s ott is csak a jogosultsági idő számításához nem vehető figyelembe a tanulóidő, a nyugdíj összegének kiszámításakor a szolgálati időt kell figyelembe venni, s így abba a tanulóidő beszámít."

A miniszter szerint a nők számára a 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető nyugdíj jelentős kedvezményt tartalmaz . A vonatkozó törvény nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül tesz lehetővé nyugdíjba vonulást egy olyan nyugdíjrendszerben, amelynek egyik sarokköve a nyugdíjkorhatár . Ezt a kedvezményt tehát hosszú, munkajövedelem alapján teljesített járulékfizetési idővel kell megalapozni, emiatt szűkebb a jogosultsági idő tartalma a szolgálati idő tartalmánál .

A szakképző iskolai tanulmányokat folytató szakmunkás tanuló (korábban ipari tanuló) esetében a hatályos szabályozás szerint tanulószerzdés alapján - a részére kifizetett ösztöndíj után - történik járulékfizetés . Az ösztöndíj a hatályos szabályozás szerint a minimálbér 20 százalékánál kevesebb nem lehet, vagyis jelenleg a járulékfizetés alapja 15 600 forint .

A megfizetett alacsony összegű járulék fejében a tanuló szolgálati időt szerez, amelynek a nyugdíjbiztosításban kettős szerepe van. Egyfelől a nyugdíjkorhatár betöltésekor, illetve a nyugdíjkorhatárhoz kötött kedvezmények (pl. korkedvezmény, előrehozott öregségi nyugdíj ) igénybevételekor a jogosultsághoz szükséges időtartamot jelenti, ebből a szempontból a tanulóidő szolgálati időnek minősül.

A miniszteri válasz szerint a szolgálati idő másik jelentősége a nyugdíj összegének kiszámításakor nyilvánul meg. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek annál nagyobb mértéke jár nyugdíjként, minél hosszabb szolgálati időt igazolt az igénylő. A tanulóidőt ebből a szempontból is szolgálat i időként kell figyelembe venni, vagyis a 3 év "ipari tanuló" idő, akár 6 százalékkal is növelheti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét — ezt kapja a járulék fejében a szakmunkástanuló.

E járulékkal így a kormány nem tervezhet semmit. Az "ipari tanuló" idő alatt befizetett járulék fejében tehát az általános szabályok szerint továbbra is szolgálati időt szerez a tanuló, s ennek fejében magasabb összegű nyugdíjra is számíthat .

Réthelyi Miklós válaszában egyértelműsíti: "Kizárólag a "nők - 40" kedvezményes nyugdíjba vonuláshoz, s ott is csak a jogosultsági idő sámításához nem vehető figyelembe a tanulóidő, a nyugdíj összegének kiszámításakor a szolgálati időt kell figyelembe venni, s így abba a tanulóidő beszámít."