Ragyogó napsütés, tavaszi szellő: gyorsan valami közelit, természeteset, szépet. Irány a budai hegyek!

Budapest bővelkedik olyan kilátóhelyekben, amelyek a főváros határán belül találhatók, mégis mindent megadnak, amit a természet nyújthat: csend, harmónia, friss levegő, gyönyörű kilátás. A turistautak gondozottak, a kilátók többsége karbantartott, egyetlen aprócska kérdés nehezíti meg a kiruccanást: melyiket válaszd?

Erzsébet után, szabadon

A főváros legmagasabb hegycsúcsán, a mai János-hegyen, 527 méterrel a tengerszint felett magasodik Budapest legimpozánsabb kilátóépülete, az Erzsébet kilátó.
A hegy, már akkor is népszerű célpontja volt a kirándulóknak, amikor a 19. században még Pozsonyi-hegyként mászták meg. A kiegyezés utáni időszakban egy fából készült „messzelátó”, a gloriette volt a hely egyik vonzereje, ahonnan 1882-ben Erzsébet királyné gyönyörködött a lábai előtt heverő tájban. Ez ösztönözte a kortársakat, hogy a hegy csúcsán épületet emeljenek. Schulek Frigyes személyesen vállalta, hogy segít a tervek véglegesítésében, majd az építkezés 1908. június 12-én kezdődött el.
„A köveket Pilisborosjenőről, Budakalászról és Dunaharasztiból szállították, és mintegy negyvenezer téglát, háromszáz fuvar homokot és ugyanennyi cementet használtak fel az építkezéshez. A faragott köveket Král Gyula szállította, a szobrászmunkát Mikola Ferenc, az asztalosmunkát Wachter Antal végezte. Stróbl Alajos Erzsébetet ábrázoló mellszobra állt a földszinti díszes, kör alakú csarnok egyik fülkéjében, háttérben a Róth Miksa által Krenner és Kölber tervei szerint készült üvegmozaikkal” –olvashatjuk a kilátó honlapján.
Az 1910-ben átadott épület rohamosan a budapestiek kedvencévé vált, 1926-ban már díszkivilágítással is dicsekedhetett. A háború után azonban állapota romlásnak indult, ezért 1981-ben a kilátót bezárták. Mára a Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzatnak jóvoltából újból élvezhetjük a kilátást a 23,5 méter magas, teraszos elrendezésű toronyból. A kilátóba több, különleges módon is feljuthatunk: ha hosszabb sétát tervezünk előtte, a fogaskerekűre is felülhetünk. Ha csak rövidet, akkor pedig ott a Gyermekvasút és a Libegő!

Árpád szemével

A Látó-hegy 375 méteres csúcsán magasodó Árpád-kilátóból elénk táruló panoráma szintén csodás, igaz, az épület kicsit fiatalabb, mint előző társa. Csak 1929-ben építették fel Glück Frigyes kezdeményezésére. Bár a székely stílusú, fedett teraszú terméskő építmény környezete mára teljesen benépesült, ma is gyönyörködhetsz a Duna hídjaiban, valamint a Hármashatár-hegyben és a Budai-hegység déli és nyugati vonulataiban.

A Kis-Hárs-hegyen

A Budapest II. kerületében, a 362 méter magas kis-hárs-hegyi kilátóról néhány évig nem élvezhettük a Belvárosra, a Várra, a budai hegyekre nyíló panorámát, mert a harmincéves faépítményt balesetveszély miatt lezárták. A felújítás azóta megtörtént, ma már biztonsággal szedheted a lábad a Makovecz Imre tervei alapján készült, több mint hat méter magas, kettős csavarvonalból álló építményben. A kilátó ráadásul igazi piknikező hely: egész évben kiépített pihenőhely várja a természetbarátokat. A kilátóhoz vezető sétautak többsége turisztikai történelmi emlék, amelyet a 20. század elején építettek. Többek között ennek is köszönhető, hogy a kilátó könnyen megközelíthető a Szépjuhászné vagy a Hűvösvölgy felől, ahol tömegközlekedési csatlakozási pont és parkolási lehetőség is található.

A védett Sas-hegy

A Sas-hegy 266 méteres csúcsa a főváros különösen értékes területei közé tartozik: a táj egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven 1958-tól természetvédelem alatt áll. Bár a különlegesen szép panorámát nyújtó csúcs még kerekesszékkel is megközelíthető, a természetvédelmi terület csak szakvezetéssel látogatható.
A Budapest XI. és XII. kerület határán, a Svábhegytől keletre, a Gellérthegytől délnyugatra, a Sasadnak nevezett városrész peremén elnyúló terület ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. Megfigyelhető itt a pannon gyík és a bikapók; növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű, a magyar gurgolya, a Szent István-szegfű és a csikófark emelkedik ki.
A természetvédelmi terület akár unokákkal is jó program. A Sas-hegyi Látogatóközpontban bérlet váltható, ahol különböző korosztályokra szabott túrákon vehetsz részt, kiállítást láthatsz a környék flórájáról és faunájáról, felfedezheted azokat az állatokat, amelyek a Sas-hegyen találnak menedéket. Különös élményt nyújthat a mészköves, dolomitos vidéken vezető, 850 méter hosszú tanösvény, amelyen a vezető előadásán túl fantasztikus kilátásban lehet részed.