Jócskán visszavette növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank. A frissen kiadott inflációs jelentésben már gyakorlatilag csak stagnálást tart valószínűleg a jegybank, 2013-ra lassú növekedést valószínűsítenek. Egy százalék alatti potenciális növekedést mutatott ki az MNB stábja a felülvizsgált GDP-adatok alapján.

A bankrendszer szigorú viselkedése és a kormányzat keresletszűkítő gazdaságpolitikája miatt a következő évben is visszafogott lesz a belső kereslet. Továbbra is a külkereskedelem húzza a magyar gazdaságot. A keresleti környezet nyomott inflációt generál. A munkanélküliségi ráta magas maradhat, egyrészt a növekvő aktivitás, másrészt a versenyszektor részéről látható gyenge kereslet következtében, A bérekre a laza munkaerőpiac jelentős nyomást fejthet ki. A minimálbér-emelés jelentős többletterhet ró a vállalkozásokra, 2012-ben 328 milliárd forintot, 2013-ban 185 milliárd forintra becslik ezt az összeget.

A béreken keresztüli alkalmazkodás lehet a domináns, azaz a magasabb kereseteknél alacsony béremelést alkalmazhatnak. Ezen kívül a ledolgozott munkaórát is csökkenthetik, a részmunkaidő aránya megemelkedhet. Ennek inflációs hatása 2013-14-ben erősödhet fel. A nettó reálkeresetek az átlagkereset alatt 5, a fölött 1 százalék körül eshet vissza, átlagosan 3 százalékos lehet a csökkenés.

A megemelkedő költségek és a leértékelődő hazai valuta miatt az utóbbi hónapokban megfigyelhető volt az inflációs alapfolyamatokban, Erre a novemberi, 4,3 százalékos, vagyis várt feletti adat is példa. A szezonális és hatósági áras termékek nélküli maginfláció 3-3,5 százalék között lehet a következő évben. A kép ugyanakkor némileg kedvezőtlenebb, mint az előző negyedévben bemutatott, zömmel az árfolyamhatás nyomán. De 2013-ra így is a cél alá süllyedhet a pénzromlás. A mostaninál szigorúbb monetáris kondíciókat tartanak szükségesnek, de a nemzetközi környezet javulása esetén hamarabb következhet a lazítás.

A költségvetés tekintetében nagyjából 300 milliárd forintos elcsúszást láttak korábban, de ezt nagyságrendileg ugyanilyen mértékben jelentett be intézkedéseket a kormány. Amennyiben a tartalékokat nem költi el a kormány, akkor a hiány 3 százalék alatt lehet.

Az éjszakai leminősítésről elmondta Csermely Ágnes, elemzési igazgató, hogy úgy tűnik, a piac nagy része már beárazta, visszafogott volt a reakció. Felhívták a figyelmet a stáb tagjai, hogy a monetáris tanács legutóbbi közleményében a kockázati felár romlása esetére további szigorítást helyeztek kilátásba.

A végtörlesztés igénybe vételével kapcsolatban jelenleg 20 százalék körüli arányt várnak, ami 280 milliárd forint feletti veszteséget jelent a bankrendszer számára. Korábban ugyanekkora arányt, de kisebb veszteséget jósoltak a jegybanknál.

5 százalékra emelte az inflációs várakozást az MNB

2011. 12. 22. 10:05|Gazdaság » Makrogazdaság

A jövő évi inflációs előrejelzést a korábbi 3,9 százalékról 5 százalékra emelte csütörtökön közzétett új inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank, a bruttó hazai termék (GDP) gyakorlatilag stagnál jövőre, 2013-ban 1,6 százalékkal nő.

A jövő évi GDP előrejelzést a szeptemberi 1,5 százalékról - amelyet még szeptemberben 1 százalékra módosított - az MNB 0,1 százalékra szállította le, de a monetáris tanács megítélése szerint a legfontosabb kockázat az euróválság további mélyülése lehet, amelynek nyomán a magyar gazdaság recesszióba süllyedhet.

Emellett a magyar gazdaság kockázati megítélése is romolhat, ami a monetáris kondíciók tovább fokozatos, de erőteljes szigorítását indokolhatja - áll a jelentésben, amely rövid távon a jelenlegi 305 forint körüli árfolyammal, míg hosszabb távon a forint erősödésével számol.

 

Az MNB stábja által készített jelentés a jövő évi GDP arányos államháztartási hiányt 3,7 százalékban adta meg, de a 0,9 százalékos tartalékok törlése esetén reálisnak látszik a 3 százalék alatti hiány elérése is.

 

Szerző: MTI Eco