Véget ért a tél, a tavaszi napsütés, a kellemes hőmérséklet kisebb-nagyobb sétákra csábít bennünket. Íme, három különleges célpont, amely bearanyozhatja a hétvégéket!

Egy vár: Ozorai Pipo vára

Ozorai Pipo neve, ha másról nem is, érdekes hangzása miatt mindenki számára ismerősen cseng a történelemórákról. Arról azonban ritkán hallunk, hogy Zsigmond király hűséges, firenzei származású hadvezére a Tolna megyei dombok között egy igazi várkastélyt is ránk hagyott. Hazánkban sajnos nagyon kevés épület őrizte meg a reneszánsz világ hangulatát, az 1416 és 1423 között, eredetileg gótikus stílusban épített Pipo-várban azonban igazi időutazáson vehetünk részt.
A firenzei kereskedőcsaládból származó hadvezér várkastélya egészen máshogy fest, mint a korabeli magyar várak, hiszen a szabályos négyzet alaprajzú épület díszítése leginkább az olasz palotákat idézi.

A váron természetesen a legtöbb korszak nyomot hagyott. A 16. század elején reneszánsz stílusban építették át, amikor bábos korlátos folyosóvá alakították át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. A Hédervári család és Török Bálint tulajdonlása után, 1545-ben a budai pasa kezébe került a vár, hogy rövid megszakítással 140 évig török kézen maradjon. A vár maradványai 1686-ban szabadultak fel, de csak három oldal élte túl az ágyúgolyókat, a negyedik félig leomlott.
Pipo egykori kastélya hamarosan az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz került, ahol tiszttartói központként működött. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. Az ozorai vár az 1800-as évek elején vált igazán rangvesztetté: az U alakú kastélyt magtárrá alakították át.

Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi, és reneszánszát éli: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt, ahol többek között megtekinthető Pipo szerelmes feleségének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő. A várban kávézó várja a látogatókat, akik a vendégszobákat is igénybe vehetik.

Pipo-vár (1/2)

Természet: Tisza-tó

A vízi sportok és a horgászat mellett a Tisza-tó tó a természet szerelmesei számára is igazi paradicsom, ami azért meglepő, mert a 127 km2 kiterjedésű vízfelület mesterséges beavatkozásnak köszönheti létrejöttét. Az összefüggő víztükör ráadásul nem is tó, hanem az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembe helyezésével kialakított síkvidéki átfolyásos tározó.
Annak idején, amikor a víztározó létrejött, senki sem gondolta, hogy ez a mesterséges beavatkozás az egykori alföldi vadvízi élővilág fennmaradása szempontjából micsoda jelentőségre tesz majd szert. Most viszont a tó északnyugati részén a tiszafüredi madárrezervátum európai jelentőségű élőhely, ahol mintegy 200 madárfaj él. Ezeknek az állatoknak csaknem fele költeni jön erre a vidékre: 81 faj átvonul, és nagyjából 20 faj áttelel.

A madárrezervátum mellett azonban a Sarudi-medence is egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára. A Tisza-tó fantasztikus élővilága lóháton, csónakkal vagy gyalogos hajnali madárlesen is megfigyelhető.

Egyedülálló lehetőséget kínál a tó élővilágának felfedezésére a Poroszlói-medencében található Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény, ahol 1500 m-es vízi gyalogúton sétálva szerezhetsz lélegzetelállító benyomásokat. A tanösvény kikötője a Poroszlóról menetrend szerint induló kishajójárattal, vagy bármely tóparti településről csónaktúra keretében közelíthető meg.
A tanösvényen cölöpökre fektetett pallókon juthatsz el a tó korábban megközelíthetetlen, vadregényes területeire, ahol két madárvártáról és egy 8 méter magas megfigyelő toronyból figyelheted meg a madarakat. A túrán bepillanthatsz a sulymos területekre, megismerkedhetsz a gyékényesek, a nádasok és az ártéri erdők világával, és az itt élő madár- és állatvilág egy-egy példányát is lencsevégre kaphatod, igény szerint éjjel és hajnalban is.

Tisza-tó (1/2)

Panoráma: Prédikálószék

Sokan egyetértenek azzal, hogy hazánk egyik legszebb panorámája a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsáról, a 639 m magas Prédikálószékről tárul elénk. A kilátópontról a Dunakanyar, a Börzsöny és a távolabbi, Vác fölé magasuló Naszály egyszerre szemlélhető. Láthatod a lábad alatt kanyargó Dunát, a Nagybörzsönyt, a visegrádi Salamon-tornyot és Fellegvárat. Innen megkülönböztetheted a Börzsöny-térképen jelelölt Szent Mihály-hegyet, a Csóványost és a Nagy-Hideg-hegyet.
A Prédikálószék oldalában, amely egy hatalmas andezitszikla, néhány másik különleges alakú szirtet is felfedezhetsz. Ezek a Vadálló-kövek, amelyek vulkáni törmelékes kőzetből állnak. A Nagytuskó, a Széles-torony, a Bunkó, a Függőkő, a Felkiáltó jel és Árpád trónja egyenként is jól példázza a természet rendkívüli alkotó erejét.

A kilátás mellett a Prédikálószék másik nagy előnye, hogy több útvonalon is megközelíthető. Dobogókőről a piros háromszöggel jelölt turistaúton, valamint a Rám-szakadékon keresztül érhető el. Az utóbbi útvonalon a Szentfa-kápolnáig kell leereszkedned, majd onnan a Vadálló-kövek mellett kell eljutnod a csúcsig.
Ezt a túrautat az Esztergomhoz közeli Dömösről is elérheted, ugyancsak a piros háromszöget követve. A Visegráddal egybenőtt Lepencéről zöld kereszt, Pilisszentlászlóról pedig a piros vezet a Prédikálószékre.
A Prédikálószéken érdemes akár egy egész napot eltölteni, hiszen padok, székek szolgálják a turisták kényelmét. A fáradságos út mindenképpen megéri, hiszen a kirándulás bizonyosan olyan energiákkal tölt fel, amelyekből aztán egész héten át táplálkozhatsz.

Jó utat!