Van egy 16 éves magyar fiú, akit itthon eddig szinte senki sem ismert, Amerikában viszont már sorban állnak hozzá a különböző Grammy-díjas zenészek. Várady András, azaz Andreas Varady gitárost két évvel ezelőtt, 14 éves korában fedezte fel a legendás zenész-producer Quincy Jones (többek között Michael Jackson és Frank Sinatra producere), júniusban EP-je, augusztusban pedig nagylemeze jelenik meg a patinás Verve kiadónál.

Nemrég a Verve legújabb megjelenéseit nézegettem, amikor megakadt a szemem egy néven: Andreas Varady. A 16 éves fiúról nem sokat találni a magyar weben, ezért nem volt könnyű kideríteni, van-e köze Magyarországhoz. Pár nappal később viszont már a Beyoncét és Mobyt is szervező ICM New York-i irodájával beszéltem telefonon, akik azon túl, hogy Andreas nevét említve rögtön áradozni kezdtek a fiúról, segítettek eljutni Quincy Jones irodájához, rajta keresztül pedig az éppen Írországban tartózkodó Andreashoz, akivel magyarul beszélgettünk.

Története egészen mesebeli: a nagyjából huszonötezres felvidéki városban, Rimaszombatban született magyar muzsikus családba. Zeneiskolába sosem járt, mindent zenész apjától, Bandi bácsitól tanult. Kilencéves kora óta Írországban élnek, ám azóta már annyira befutott, hogy érik egy újabb költözés, ezúttal Los Angelesbe. Hiszen ott van a Quincy Jones Productions és az Ocean Way stúdió is, ahol Christina Aguilera, Moby és még rengeteg előadó után Andreas új lemezét is felvették. Az Andreas Varady Trióban továbbra is édesapja (Bandi) basszusgitározik, és 11 éves öccse (Adrián) ül a doboknál, az új lemezre viszont dzsesszlegendákat és Grammy-díjasokat hívott vendégszerepelni.

„Négyéves koromban kezdtem gitározni. Láttam, hogy apukám mindig gitározik, ami nagyon tetszett nekem, mindig el akartam venni tőle a hangszerét. Apu elég hamar oda is adta, és rögtön elkezdett tanítani is. Először nagyon egyszerű kis dallamokkal kezdtük, aztán később jöttek az összetettebb dolgok.

Írországba azért költöztünk, mert kezdtünk minden lehetőséget elveszíteni otthon. Én akkor voltam 9 éves, és a szüleim úgy gondolták, külföldön majd könnyebben boldogulunk. És valóban, már Szlovákiában is javában gitároztam, de amikor kijöttünk Írországba, akkor kezdtem igazán koncerteket játszani.”

A két csodafegyver: utcazenélés és Youtube

Az utcán kezdték. Megérkeztek Írországba, másnap pedig kiálltak édesapjával duóban utcazenélni. Azon túl, hogy mindig óriási tömeg vette körül őket, a kapcsolati hálójuk is innen épült ki. Pubtulajdonosok, koncertszervezők figyeltek fel rájuk, és hívták őket egyre gyakrabban, egyre több helyre játszani.

„Az utcazenélés mellett pedig a Youtube segített még rengeteget. Anyukám csinált egy Youtube-fiókot, és rendszeresen feltöltött videókat arról, ahogy apámmal zenélünk. Ezek valahogy nagyon népszerűek lettek, az egyik első videót rögtön 250 ezren nézték meg, és ennek köszönhetően ismertek meg többen is, például a David Lyttle nevű népszerű ír zenész, aki aztán rengeteget segített. Ő szervezte le nekem az első nagyobb koncerteket és az első fesztiválfellépéseket is.”

12 éves korára Andreas már heti két-három koncertet adott Lyttle-lel, a 13. születésnapján pedig stúdiózni kezdtek, és felvették Andreas első lemezét (Questions), amitől hirtelen az addiginál is nagyobb lendületet kapott a fiú karrierje. A lemezről a brit sajtó (többek között a Times és az Independent is) lenyűgözve írt, nem sokkal a megjelenés után már olyan jelentős nemzetközi sztárok (pl. Tommy Emmanuel, Martin Taylor) hívták vendégfellépőnek Andreast, akik nálunk is telt házzal szoktak játszani a Művészetek Palotájában.

A nagy vendégszerepléseken túl azonban még fontosabb volt Andreas saját együttesének egy fellépése. Különböző kapcsolatokon keresztül ugyanis még ebben az évben meghívást kapott a világ öt legjobb dzsesszklubja közé tartozó londoni Ronnie Scott'sba, ahol soha ilyen fiatal zenész nem léphetett még fel. Andreast a klub menedzsere így konferálta fel: „Gyermeklelkű zenészek már játszottak nálunk sokan, de valódi gyerek még sosem.”

Andreas lelkesen mesél a koncertről: „Összehoztuk azt a Ronnie Scott's-koncertet, és nagyon érdekes volt, mert én akkor még nem voltam annyira ismert. Ráadásul a saját bandámmal játszottam ott, de így is telt ház volt, a közönség többször is állva tapsolt, másnap pedig 4 csillagos kritikák jelentek meg az újságban. Óriási élmény volt ez nekem.”

Úton a szerződés felé

14 évesen jött el az igazi fordulópont, amikor meghívást kapott a világ egyik legnívósabb dzsesszeseményére, a montreux-i dzsesszfesztiválra, Svájcba. Az eredeti terv szerint egy kisebb színpadon játszott volna saját együttesével, ám miután a fesztiváligazgató megmutatta Andreas videóját Quincy Jonesnak, Jones azonnal meghívta saját, fiatal tehetségekből álló együttesébe, a fesztiválon is azzal debütált.

„Erre jól emlékszem, hogy egy nappal szülinapom előtt találkoztunk a Quincyvel. 14 éves voltam, és miután találkoztunk, már 15 lettem. Július 24-én van a szülinapom, és ezek a nagy fesztiválok is mindig nyáron vannak. Szóval már jó 3-4 éve nem volt olyan, hogy otthon ünnepeltem a szülinapom. De amúgy ez jó, és ezt nagyon élvezem.”

Teljesen véletlen, de a megasztáros Radics Gigi is abban az évben (a fesztiválkoncert előtti utolsó pillanatban) került Quincy Jones látókörébe, aki Gigit is meghívta vendégnek erre a koncertre. Az esemény előtti próba felvételét annak idején a Tv2 is publikálta, ám a csatorna és a Youtube-kommentelők is végig – az amúgy valóban szuperül éneklő – Gigire helyezték a hangsúlyt, talán nem is vették észre a háttérben játszó kölyökképű gitárost. Pedig az egyébként is tartalmas próbavideón Andreas gitározásán (2:25, 7:55) túl azt is többször látni, hogy Andreas tolmácsol az angolul beszélő zenészek és a magyarul flottabb Gigi között (10:50).

Ami pedig a legfontosabb, hogy bár Gigi és Andreas is elismerő szavakat kapott a koncert után, a fellépés Andreasnak rögtön új sikert is hozott: „Quincynek nagyon megtetszett, ahogy ott játszottam. Annyira, hogy aztán rá egy hónapra kaptam tőle egy emailt, hogy szeretne engem menedzselni. Hát, nagyon nagy sokkban voltam! És mondtam, hogy persze, szuper, és alá is írtuk a szerződést. Ez óriási segítséget jelent nekem. Rengeteget dolgoznak értem, és különösen egy ilyen névvel, hogy Quincy Jones Productions, bármit el tudnak intézni, ami csak kell. Részei az életemnek, tanácsokat adnak, hogy milyen irányba menjek, de ezek inkább baráti jótanácsok. Nagyon jó fejek velem.”

A Verve kiadót vezető 16 Grammy-díjas Dave Fosternek aztán már Quincy Jones mutatta be. „Volt egy találkozónk a Dave Foster házában, ahol elbeszélgettünk a terveimről, David pedig felajánlotta, hogy nagyon-nagyon szeretné kiadni a következő albumomat. Én persze nagyon örültem, és mondtam, hogy yeah man, that would be really cool! ...hát nem is azt mondtam, hogy naah, man... Szóval aláírtunk velük is egy szerződést, két albumomat is kiadják. Nagyon jó fej ott az egész csapat, nagyon sokat segítenek ők is és Quincyék is. Ugyanaz az ügynököm, mint George Bensonnak meg Al Jarreau-nak, és mindenki azon dolgozik, hogy én feljebb és feljebb jussak.”

Így érkezünk el 2014 nyarához, amikor megjelenik Andreas új albuma a Verve-nél. A lemezen Várady Bandi és Adrián mellett rengeteg vendégzenész játszik majd: a fiatal, bitang hangú, friss Grammy-díjas énekes Gregory Porter, a Michael Jackson turnéit zenei rendező billentyűs Greg Phillinganes, a Madonnával, Paul Simonnal és Chick Coreával is játszó Dave Weckl dobos, és még sokan. (De tényleg, sokan!)

Az egyszerűen Andreas Varadynak keresztelt album augusztus 5-én jelenik meg világszerte, de egy 4 számot tartalmazó EP már június 16. óta elérhető.

A nyarat Andreas addig is végigturnézza, így amerikai koncertek mellett több európai fellépése lesz: régi álma teljesül most, hogy felléphet az idoljának számító George Benson előtt Párizsban, hozzánk legközelebb pedig július 6-án, a bécsi Jazz Fest Wien ingyenes koncertjén hallhatjuk majd.