Az öregségi nyugdíjasok tizede 70 ezer forintnál kevesebbet kap, 21 százalék viszont 150 ezernél is többet.
Illusztráció: Getty Images
Magyarország népességének 28 százaléka, mintegy 2,7 millió ember kapott nyugdíjat, ellátást, járadékot vagy egyéb járandóságot tavaly januárban. Az ilyen kiadások 3478 milliárd forintot tettek ki 2014-ben, ami a GDP 10,9 százalékának felel meg – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A nyugdíjrendszer által eltartottak száma a kilencvenes évek végétől folyamatosan csökken – kivéve 2008-at –, a 2012-es átalakítás óta az érintettek létszáma 190 ezer fővel lett kevesebb. A nyugdíjakra és ellátottakra fordított kiadások viszont 2010 óta folyamatosan emelkedtek.
A több mint kétmillió ellátott miatt a legnagyobb tételt az öregségi nyugdíjak jelentik, 2014-ben 2556 milliárd forintot.
Egy öregségi nyugdíjas átlagosan 118.439 forintot kapott 2015-ben, de a férfiak esetében ennél tízezerrel magasabb, míg a nőknél 6200 forinttal alacsonyabb az átlagos havi járandóság.
Területileg is nagyok az eltérések. A fővárosban több mint 140 ezer forint az öregségi nyugdíj átlagos összege, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 106 ezret sem éri el (lásd a térképet). Hasonlóképpen: Budapesten 36 százalék azok aránya, akik 150 ezer forintnál többet kapnak, míg a 90 ezer forint alatti összegben részesülőké 17 százalék. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében épp fordított az arány: 12-13 százalék kap több mint 150 ezret, 90 ezer forint alatti ellátást pedig 37-39 százaléknak folyósítanak
Megyénként igen eltérő az is, hogy a nyugdíjon és egyéb ellátásokon belül mekkora arányt képviselnek az egyes ellátási típusok. Az öregségi nyugdíjasok aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem éri el a 60 százalékot, miközben a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás csaknem 26 százalékos részt képvisel. Győr-Moson-Sopron megyében például 77 és 13 százalék ez a két arány, míg az országos átlag 74, illetve 15 százalék. Ezek a területi különbségek a korábbi évtizedek gazdasági és társadalmi folyamatainak következményei.
A megváltozott munkaképességűeknek járó rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, illetve járadékot 405 ezer embernek utaltak. Az ország felnőtt lakosságának 5 százaléka kapott ilyen ellátást, átlagosan 68 ezer forintot. Hozzátartozói nyugellátást – ide tartozik az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás – 167 ezren kaptak, ennek összege átlagosan 55 ezer forint volt.
A 40 év jogosultsági idő alapján 122.253 nő élt a nyugdíjba vonulás lehetőségével 2015 elejéig, így az öregségi nyugdíjban részesülők 6 százaléka kapott ilyen címen ellátást, átlagosan 118 ezer forintot. Életkoron alapuló ellátást 81 ezren kaptak, átlagosan havi 152 ezer forintot.A KSH kiadványa kitér a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is. Míg 2005-ben 100, 2014-ben már 122 idős, azaz 65 év fölötti jutott száz 14 év alattira. Az előrejelzések szerint 2060-ra az idősek száma kétszerese lesz a gyerekek számának. Ezzel együtt emelkedik az idős népesség eltartottsági rátája is: 2014-ben száz aktív korúra jutott 26 idős eltartásának terhe. Ez kettővel kevesebb, mint az uniós átlag, ám 2060-ra a mutató elérheti az 53-at, ami meghaladná az EU-tagországok átlagát.
A rendszer változásai
Az öregségi nyugdíjkorhatár a nőknél 2014-re 62,5 évre nőtt a korábbi 55-ről, 2022-re a férfiakkal egységesen 65 év lesz.
A nők életkortól függetlenül, negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak 2011 óta.
A korhatár előtti nyugdíjakat 2012-ben felváltották az életkoron alapuló ellátások.
Szintén megszűnt 2012-ben a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék, ami 843 ezer embert érintett.
Csaknem 400 ezer rokkantnyugdíjast az öregségi nyugdíjasok közé soroltak. A korhatár alattiak közül rokkantsági ellátásra 253, rehabilitációs ellátásra 191 ezren váltak jogosulttá.
metropol.hu
Kommentáld!