Aki ma Magyarországon gyereket vállal, nagy eséllyel a CBA profitját hizlalja - bármilyen abszurdnak tűnik ez a megállapítás, mégis igaz. Jelenleg ugyanis a kormány a CBA marketingese és üzletszerzője egyszerre: a különadó alóli mentesítéssel a kabinet gyengíti a magát nemzetinek feltüntető élelmiszerlánc riválisainak piaci pozícióit, illetve forgalmának jó részét is a kormány biztosítja, mivel nemes egyszerűséggel bekényszeríti az embereket az üzletlánc boltjaiba. Teszi ezt annak ellenére, hogy a nemzeti bothálózat árai 10-20 százalékkal múlják felül más üzletláncok tarifáit - nem reprezentatív, az internetes fórumok megállapításaival egybecsengő kutatásunk szerint. (Közben a keresetek 2007 óta folyamatosan vesztenek reálértékükből, 2012-ben például a Magyar Nemzeti Bank 5 százalékos inflációval és 3,6 százalékos nominális béremeléssel számol. A mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkek és szolgáltatások pedig az "átlagos infláció" duplájával is drágulhatnak.)

Tiltott állami

Ám a jelek szerint a kabinetnek semmi sem drága: akár két uniós eljárást is kockáztat, hogy kistafírozza szeretett üzletláncát. Egyrészt - bár az ügy még a nem nyilvános információkérési, beszélgetési szakaszban van, de a kereskedelmi láncokra kivetett különadót - és a teher alóli mentesülés módját - piactorzítónak tartja az EU, mondván: tűrhetetlen, hogy a franchise boltok más megítélés alá esnek. És így a CBA nem fizet ilyen sarcot. (Ebben az ügyben egyébként tiltott állami támogatás kapcsán is zajlik eljárás.) Márpedig az EU nem viccel, amennyiben az ominózus jogszabályt elmeszelik, akkor a közösségi jogot sértő szabály kedvezményezettjeinek is vissza kell fizetniük az előnyös jogszabályi környezet miatt keletkezett többletbevételeiket. A bírósági eljárás várhatóan nem zárul le 2014 előtt - igaz, kedvezőtlen ítélet esetén több tízmilliárd forintot kell visszafizetni, kamatostul.

Csak a látszat

Másrészt Brüsszel szerint a "hideg-meleg étkezési jegyként" szolgáló Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos szabályozás "nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg", továbbá az utalványt kibocsátó üdülési alapítvány szerződéskötési gyakorlata "diszkriminatív lehet". Márpedig az Erzsébet-utalványt - legalábbis az élelmiszerforgalmazás piacán - éppen a CBA-ra szabta a kormány. Nem véletlen, hogy bár az élelmiszerforgalom 50 százalékát adó, nem franchise rendszerben működő láncokkal sokáig nem is tárgyalt a kormányzat, és csak a kötelezettségszegési eljárás válhatott egy hipermarket-lánc is Erzsébet-elfogadóhellyé.

Egyél, és más semmi

Nem véletlen, hogy a szabadságharcos magyar állam engedett, ugyanis közben jelentősen emelte az Erzsébet-tétet (miközben eddig is közszolgák százezrei kaptak Erzsébet-utalványt.) A tervek szerint a jövőben számos szociális támogatást utalvány formájában kapnának meg az emberek - példának okáért a családi pótlékot is. Csak a nagyságrendek kedvéért: családtámogatásra idén mintegy 451 milliárd forintot szán a kormány. Így ezt a summát a jövőben csak élelmiszerre lehetne költeni - tehát a diszkriminatív szabályozás értelmében gyakorlatilag a családi pótlékot hat hónapos korig nem lehet a gyerekre költeni, utána pedig nem lehet pelenkát, ruhát, és egyebeket vásárolni. Sőt, számos vidéki család így azt a vészhelyzetet sem lesz képes elhárítani, hogy kikapcsolják a közüzemi szolgáltatásokat, mert hiába tud élelmiszert szerezni a rokonoktól, az áramszámláját mégsem lesz képes kiegyenlíteni.

Mínusz buszjegy

Továbbá azokban a falvakban, ahol nincs jelen az állammal szerződött hiperlánc, eleve 10-20 százalékkal drágában lesznek kénytelenek vásárolni az emberek, másrészt, ha CBA sincs helyben, akkor kénytelenek lesznek kifizetni a busztársaságok és a vasút borsos tarifáit, hogy élelmiszert vehessenek maguknak. (Persze öröm az ürömben, hogy mintegy 1700 MOL-kút is van az országban, és ezek elfogadják az Erzsébet-utalványt, így az emberek könnyebben vásárolhatnak lakóhelyükhöz közel élelmiszert a shopban - dupla, tripla árért.)

Prima primissima

Nem csoda, hogy a CBA-elnöke, Baldauf László magabiztosan nyilatkozza: az 1500 franchise boltot felmutató, 35 ezer dolgozó foglalkoztató, a 105 Prima boltban a válság ellenére is 5-6 százalékos forgalomnövekedést produkáló üzlethálózat piacvezető kíván lenni. Sőt éppen most készül átvenni egy, az országból kivonuló lánc boltjait. Megteheti, hiszen a magát "a magyar üzletláncként" aposztrofáló vállalkozás valójában a közpénzek üzletlánca.