Hétfőn a parlamenti képviselők – Fidesz-KDNP – rábólintottak a második Matolcsy-csomagra, valamint az adóváltozásokhoz köthető módosítókra. Bár eleinte úgy tűnt, hogy a vállalkozói szférára vonatkozó egyes terhek felpuhulnak, végül komolyabb változások nélkül elfogadták a durva megszorító intézkedéseket. (Kép: Részegbróker).

A módosító intézkedések rendelkeznek többet közt a csekkadó mértékének megemeléséről, a bankadó változatlan mértékű megtartásáról, a közműadóról, az iparűzési adó szabályainak megváltozásáról, és még sok kisebb intézkedésről.

Akik jól járhatnak

Ha tiszta nyertesei nem is lehetnek az adóváltozásoknak – az áthárításoknak köszönhetően – de a középosztály egy része a félszuperbruttó kivezetésével jól fog járni. 202 ezer forint fölött megszűnik az adóalapra vonatkozó felszorzás, és minden jövedelem után egységesen 16 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni.
Ennek ellenére, komolyabb reálbér emelkedéssel senki se számoljon, mert jövőre is 5 százalék fölött maradhat az infláció, és az átlagos reálbérek is csökkenni fognak.

Érdemes megemlíteni, hogy – a járulékplafon eltörlésével – a Fidesz a nagyobb jövedelemmel rendelkező csoportokat is megsarcolja. Havi bruttó egymillió forint fölött már az szja változásoknak sem lesz pozitív hatásuk, és a nettó bérek csökkenni fognak. A magasabb járulékbefizetés viszont magasabb nyugdíjjárandóságot is jelent, már amennyiben a mindenkori kormányok nem fognak bevezetni egy nyugdíjplafont, hogy elkerüljék az extrém nyugdíjkifizetéseket.

Áthárítanak a bankok

Bár Cséfalvay Zoltán még hétfőn is reményét fejezte ki, hogy a versenyre való tekintettel a bankok nem hárítják át a tranzakciós illetéket, erről le kell mondani. Már november elején tudni lehetett, hogy a legtöbb bank beépíti a tranzakciós adót a folyószámlához kapcsolódó díjakba.

A csekkadó végül két ezrelék lesz, a készpénzfelvétel viszont három ezrelék. Az Magyar Nemzeti Bankra végül nem terjed ki – köszönhetően az IMF/EU nyomásának – a Magyar Államkincstártól viszont az eredetileg tervezettnél többet szeretne beszedni az állam. 2014. január 1-jétől a tranzakciós adót kiterjesztik az értékpapírokra vonatkozó származtatott ügyletekre, és a derivatív termékekre is, belerúgva az amúgy is tőkeszegény magyar részvénypiacba. Az intézetek emiatt ki fogják szervezni az ügyleteket külföldre.

A tranzakciós adó a háztartásoknak sem lesz olcsó. A banki áthárítás mellett – díjak növekedése – számolni kell az egyéb tranzakciókkal is. Egyes számítások szerint, a fizetések körülbelül 1 százalékát viszi majd el a csekkadó.

Amit érdemes még kiemelni, az a törlesztő fizetések megadóztatása, amelyekre szintén ki fog terjedni a tranzakciós adó. Örülhetnek az eladósodott háztartások. Extra adóval „menti meg" őket a Fidesz...

A vállalkozások sem járnak jól

A kisadózókat leszámítva, a vállalkozásoknak sem kedvez a 2013-as év. Változik az iparűzési adó szabálya, a nettó árbevételből annál kevésbé lehet levonni az elábé (eladott áruk beszerzési értéke) és a közvetített szolgáltatások értékét, minél nagyobb az árbevétel összege. A változás a nagyobb árbevételű vállalkozásokat érinti, leginkább a kereskedelmi és energia szektorban.

A béren kívüli juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás mértéke 10-ről 14 százalékra nő.

A chipsadó (népegészségügyi termékadó) egyes szabályai is változnak, több alapanyagot kívánnak bevonni a körbe. Bár az energiaitalok adójának mértéke csökkenni fog, biztosra vehető, hogy azoknak a terméknek az ára növekszik, amelyek a módosított chipsadó hatálya alá kerülnek. (A chipsadó pozitív egészségügyi hatása egyébként is kérdéses, mert az adó megúszása miatt, sok gyártók folyamatosan változtatja az összetételt.) 

Bevezetésre kerül az úgynevezett közműadó is, ami a helyi önkormányzatok hatáskörébe fog tartozni. Az adó alanya a közművezeték tulajdonosa lesz. A közművezeték utáni építményadó felső mértékét az adóalap minden megkezdett mértéke után 100 forintban határozzák meg. Szinte biztosra vehető, hogy azok a közszolgáltatók, amelyek nem tartoznak az állam fennhatósága alá, beépítik árazásaikba az új adót.

A „munkahelyvédelmi akcióterv" keretében meghirdetett kisvállalkozásokra érvényes adóváltozásokkal sokan jól járhatnak – leginkább a tételes adózás bevezetésével –, de ahogy a neve is jelzi mindez arra lesz elegendő, hogy megvédje a versenyszektort a további elbocsátásoktól.

A tranzakciós adó természetesen a vállalatok és a kkv szektor pénzmozgását is érinteni fogja.

A bankadó marad, növekedés nem lesz

A brutális bankadó változatlanul megmarad, a Bankszövetség elnöke már be is adta lemondását, mert a kabinet felrúgta a korábbi megállapodást. Bármennyire is demagóg a kormány, teljesen egyértelmű, hogy a világrekorder magyar bankadó gátolja a növekedés beindulását. A bankok 2013-ban sem fognak hitelezni, hitel nélkül pedig nem lesznek beruházások. A beruházási kedv már most is történelmi mélyponton van, és jövőre se várjunk javulást.

Az egyes prognózisok – Matolcsy tündérmeséjével nem számolunk – 0,5-1 százalék közé teszik a jövő évi növekedést.

Ha figyelembe vesszük, hogy 2011 őszén körülbelül ugyanekkora növekedéssel számoltak a nagyobb intézmények – Eurostat, MNB, OECD – akkor nyugodtan kijelenthető, hogy 2013-ban is gödörben marad a magyar gazdaság. 2013 elején már könnyen stagnálással számolhatnak ezek az intézmények.

A biztosításokat is érinti a változás

Több adószabály is bevezetésre/módosításra kerül az életbiztosítások esetében 2013-tól.

A biztosítási adó mértéke a CASCO-nál a díj 15 százaléka lesz, a vagyon- és balesetbiztosításnál a díj 10 százaléka. Ezekről a változásokról már korábban is írtunk.

Fekete hétfő

A parlament hétfői szavazása nyugodtan mondható a magyar gazdaság fekete hétfőjének. Bár a kormány az egyik kezével ad – végül csak megvalósult Orbán Viktor és Matolcsy György nagy álma, az egykulcsos adó –, a másik kezével sokkal többet vesz el. Az adóváltozások minden egyes gazdasági szereplőt érintenek.

A kormány legújabb megszorító intézkedéseit a háztartásoknak és a vállalkozásoknak kell lenyelniük. Eddig sem volt könnyű, 2013-tól még rosszabb lesz.