Ugyanezzel a vállalkozóval beszélgetve.Mi abban láttuk a kiutat, hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerezni. Mert a müszaki mérnök,könnyebben jut, ha máshoz nem egy minősitett hegesztői munkakör lehetőségéhez.
Persze, miből tanuljon?Hallottam hogy régebben a tanulásra, a diák, ugy teremtette elő a pénzt,hogy szenet lapátolt.Ja, most, ilyen nincs! Valami csak van?
Ugy emlékszem, valaki valamikor azt mondta: "tanulni,tanulni, tanulni" nem is tudom már, ki volt az.
Ha, valaki azt mondja, micsoda badarság.Vállalom.!
De akkor mit is?
Mert szerintem egy pár év munlva aki nem tanul, támaszkodik a keritésre és nézi a tanult kortársát, aki a mercédeszben feszitve, integet a támaszkodó volt ált. isk. barátjának.
És depressziós, hamarosan infarktust fog kapni. És korán meg hal.
Valahogy ugy,hogy "Segits magadon az Isten is megsegit"
Elmult az anyáskodó szocializmus, csak még sokan, nem veszik észre.

Előzmény

Válasz

Beszélgettem, egy eléggé jelentős volumenü, épitész vállalkozóval, a korrupcióról.Arról, hogy arra számitottunk, a rendszerváltás, autómatikusan hozza, magával--a multrendszerben /szocializmusban/ oly sok bosszuságot okozó, korrupció megszünését./Mi balgák, ennyire nem ismertük a kapitalizmus erre vonatkozó "törvényszerüségeit"
Az tán egymást tulszárnyalva, emlegettük, egyesek hogyan szereztek kőbányát, tőzegbányát,az ország legjelentősebb szölőtermelő területen birtokot.
Hogyan lettek gazdagok a mások által ugynevezett zöldbárók.
Egymást tullicitálva soroltuk a neveket.
Elmondta, hogy ő is anyagilak borotvaélen táncol.Korrupcióval tud munkához jutni.Egy- egy ajánlatra, a cégek, egymást alullicitálva, jutnak lehetőséghez.
És ezek a problémák vezetnek oda,hogy hol elbocsát, hogy felvesz dolgozókat..Legjelentősebben a mai férfiak, -a munkahelyük elvesztése miatt-depressziósak.

Válasz

Korengedményes nyugdíjba - már amiről én tudok - a fegyveres erőktől (honvédség, rendőrség, büntetés végrehajtó, egészségre veszélyes munkakörök pl.bányászat, kohászat) lehet menni. Sokan élnek is vele, de nem a mi feladatunk ezt elbírálni. Ezért kár volna egymás torkának ugrani, mint írtam, mindig a körülmények határozzák meg a dolgokat. Az egy más kérdés, hogy majd a jövőben ki is fogja megkeresni a nyugdijakat, de a mostani sok kilátástalan helyzetben sokan menekülnek nyugdíjba. Merthogy mindenki a " mára" koncentrál, a túlélésre.

Válasz

Kedves Bernadette!
Minden rendben.
Gondoltam, hogy nem nekem szól.

Előzmény

Válasz

Kedves Imre!
Az utolsó hozzászólásomat sajnálatos módon Neked cimeztem, bocsánatot kérek.
Természetesen nem Neked szólt, hanem az ANI barátnömnek.
Rossz helyre kattintottam rá. Elnézést kérek!

Válasz

Ki kérdezett Téged, ebben a témában?
Irigykekdünk, irigykedünk?
Majd, ha Te is kiváló eredménnyel külföldön szerzel dimplomát, akkor nem kell másokra acsarkodnod, de ehhez több éves szorgalom, s kitartás kell.
Ez Nálad ugye valamilyen oknál fogva nem volt meg. Sejtem az okát, pedig a szocializmusban mindenki ingyen tanulhatott, ez nem volt pénz, csak tanulmányi eredmény, meg szorgalom függvénye.

Előzmény

Válasz

Kedves Ani, amint látom szereted az eröszakmentes vlmeket, pedig Te egy nagyon eröszakos, és agresszív alak vagy.
Logikátlan az a megjegyzésed is, hogy nem érdekel, miért vagyok nyugdijas, amikor az elözö leveledben erre konkrétan rákérdeztél.
Egyik szavadat ütöd agyon a másikkal. Aki ennyire kiegyensúlyozatlan személyiség, mint Te, annak nem szabadna egy közösséghez csatlakoznia.
Tudod, a gyerekeidet azt kioszthatod, de engem nem!! Vagdalózni én is tudok, de nem a Te szinteden, mert az egyik fötantárgy az egyetemen a retorika volt.
Kérlek, kimélj meg engem személyedtöl.

Válasz

Ha valaki, szabaduszó magán vállalkozó az munkaviszonynak számit.
Nem tudom más országokban hogyan van, de nálunk -a feltételek fenn állása esetén- nem orvosok által hanem a munkaadó testülete átal elbirálva korengedményes nyugdijba lehet menni.Ez általában akkor fordul elő, ,ha a munavállaló, addigi magas szinvonalu, évtizedekig tartó munkáját ismeri k el.

Ha lehet a témával kapcsolatos véleménnyel tiszteljenek meg.

Válasz

Kedves Bernadette!
Te már csak tudod, ahogy látom mindent mindenkinél jobban tudsz. Ezen a hozzászólásodon finoman szólva csak kacagni lehet.

Előző hozzászólásomból nem tudom mért szűrted le azt, hogy úgy gondolom te egy pénzes pasi nyakába varrtad magad???? Ez még véletlenül sem jutott eszembe, érdekes, hogy neked igen!!!!
Nem igazán érdekel egyébként, hogy mért vagy 56 évesen és a fene tudja már mióta nyugdíjas, de aki napi 10 órát is tud dolgozni, az ne rokkantnyugdíjas legyen, hanem az a napi 8-10 órás munka legyen a munkaviszonya, megélhetése.

Előzmény

Válasz

Kedves Ildikó!
Miután én az NDK-ban éltem, ezért itt senki nem irigykedhet. Ott is ugyanazok a szabályok, meg anyagi helyzetek voltak, mint Magyarországon. Söt, talán még rosszabbak, mert ott a nagyképzettségü, magas beosztású, nagy felelösséget vállaló alkalmazott alig kapott többet, a beosztottjánál, aki ledolgozta a 8 órát, s utána elment még maszekolni, mert volt ereje. A nagyfönök, aki már akkor is napi 10-12 órát dolgozott ezt nem tehette meg. Ezért alakult ki az a fonák helyzet, hogy a dolgozónak saját háza volt, a fönök meg a panelban lakott. Nem hiszitek? Utána lehet járni. Én már csak tudom! Tapasztalatból beszélek.

Bernadette

Előzmény

Válasz

Kedves Éva!
Örülök,hogy egy kicsit, beszélgethettünk.

Üdvözöllek.

Előzmény

Válasz

Kedves Imre!
Ígérem, utoljára szólok ebben a témában, de most még az egyszer muszály! Először is, bocsánatot szeretnék kérni így a nagy nyílvánosság előtt, ha valamivel megbántottalak! Nem állt szándékomban sem személyeskedni, sem vádaskodni, egyszerűen elmondtam a saját, élettapasztalatomból eredő véleményemet, ami sok mindenben egyezik a Tiéddel, de néhány dolog megítélésében különbözik is. Ha az általam írtak alapján azt hiszed rólam, hogy a szocializmus zászlaját lengető valaki vagyok, ki kell ábrándítsalak. Én is változást szerettem volna és szeretnék ma is, azonban hiába tanultam róla, mégis nehéz tudomásul vennem -és szerintem ebben nem vagyok egyedül - hogy a változás ilyen lassú folyamat nálunk. Különösen azért, mert sok olyan környező országról, amelyekkel ugyanabban az időben kezdtük a kapitalizmus építgetését azt látom, hallom, mennyivel előrébb tartanak. Nyílván annak, hogy itthon nem így van, okai vannak és az okok keresése is megérne egy misét. Én is remélem, és bízom is benne, hogy valamikor jobb világ lesz, de egyre távolibbnak látom ennek megvalósulását. Lehet, hogy éppen nem a jó szemüvegem van rajtam?
Amit még fontosnak tartok:
- Azt hiszem az általam leírtakat nem olvastad el elég figyelmesen, ezzel megint nem akarlak bántani! Én ugyanis nem írtam azt, hogy nekem figyelnem kellett az embereket. Nem volt feladatom, nem kaptam érte díjazást, az emberek problémáira egyszerűen emberségből figyeltem, miközben végeztem a saját munkámat. És igen, szerencsére segíteni is tudtam sok esetben, néha úgy, hogy nem is tudták ki áll mögötte. Az ellenértékként kapott egyszerű köszönet pedig elég volt. Vezetőként a legegyszerűbb embertől is megkérdeztem nem néha, hanem mindíg, hogy mi újság a családban. Nem fényezem magam, akik ismernek, tudják, hogy ez így van. Talán ennek köszönhetem, hogy a valamikori beosztottjaimmal, akiktől a rendszerváltáskor bekövetkező elbocsátások során meg kellett válni, és ezt a feladatot bármilyen nehéz volt, nekem kellett végrehajtani, a mai napig nagyon jó kapcsolatot ápolok. Nekem nem kell félnem attól, mint egyes mai vezetőknek, hogy a volt beosztottak inkább az utca másik oldalára mennek, minthogy köszönni kelljen nekik, beszélni kelljen velük.
- Írásaid, válaszaid alapján rendkívül tájékozott, képzett embernek tartalak. Hozzászólásomban mindössze egy más jellegű, kutatásokon alapuló, tényfeltáró írás elolvasására búzdítottalak volna. Politikai elkötelezettségedre pedíg végképp nem állt szándékomban még utalást sem tenni. Én nem politizálok és az embereket sem a bőrszínük, gyülekezeti vagy felekezeti hovatartozásuk alapján ítélem meg, hanem, hogy mennyire tudnak emberek maradni ebben a mai embertelen világban!

Válasz

Elnézést, hogy senkit nem szólítottam meg a megjegyzésemben. Csupán az olvasottakhoz írtam véleményt.
Kedves Imre!
Azóta elolvastam Évának cimzett válaszodat. Sok mindenről írtál, amit én is akartam, a "tartalékképzés"-től kezdve a kárpótlási jegyekig, a jelenlegi banki károsultak is, akik bedőltek a kinálgatásnak, és most teljes csőd fenyegeti őket.
Én Bp.-en éltem sokáig, laktam vidéken is, most egy kisvárosban élek. Minden a körülményektől függ, egy kicsit azért az ember idősebb korára már megtanulja, hogy is élhet túl sok mindent. Azért szívesen kezdeném előlről. :-))

Válasz

Kedves Erzsébet! Nem lehet Önnel vitatkozni, mert az igazsággal, realitással szemben, ostobaság lenne.
Tisztelettel gratulálok Üdv. Imre

Előzmény

Válasz

Nagyon szomorú, hogy egy jó témán, jó magyar módra azonnal össze lehet vitatkozni, azonnal személyeskedni. Biztos, hogy mindenkinek megvan a maga gondja, baja, ezen keresztül a stressz is. Ez a mai élet velejárója.
A múltban, (un.átkosban) nem kellett stresszelni azon, hogy megmarad-e az ember munkahelye, ha netán beteg lett. Vagy gyereket szültünk, és vissza akartunk menni a helyünkre. Nem kellett idegeskedni azoknak sem, akik nyugdij előtt álltak, vagy netán egyedül nevelték a gyereket, vagy gyerekeket. Több férőhely volt a bölcsiben, oviban, suliban. DE, ez megszünt. Azelőtt egy család szépen felnevelt 1-2 gyereket egy szerényebb otthonban, netán nem volt a gyerekek feneke alatt azonnal autó. Persze, jó, és természetes, hogy mindenki jobban akar élni. Az én gyerekeim már jobb körülmények között nőttek fel, mint én, és az ő gyerekeiknek még jobb. De ezért a szülők - és a nagyszülők is nagy árat fizetnek. A fiam pl. látástól - mikulásig dolgozik, maszekol, kölcsönt törlesztenek, és most még ez a banki herce-hurca is. Persze, hogy idegesek, a munkából nem mernek kimaradni, ezért a nagyszülők megálmodott nyugalmas nyugdijkora kicsit félresikerült. Egyik unokától a másikig utazok, vagy hozzák, pihenőnapom szinte alig van. És nincs mellettem férfi, mert az én férjem is korán halt, nemcsak a mosónők. A másik nagymama mellett sincs, mert az ő férje 50 évesen, hirtelen halt meg.
Persze, a cigi, az alkohol. Hát sokan isznak az egyedülálló barátnőim között is. Próbálnak a cigiről leszokni, akkor viszont elhiznak. Ezért aztán visszaszoknak.
Igen, az egészséges életmód nagyon jó volna. Én is tudom, mit kellene tenni, de sokszor olyan fáradt vagyok, hogy örülök, hogy elterülhetek az ágyon.
A férfiakról annyit, hogy valóban sokan halnak meg korán. De a sok magányos férfi bizony nem nagyon igyekszik új családot találni, hanem kergetik a náluk sokkal fiatalabb hölgyeket, amibe aztán szépen bele is buknak. Mire feleszmélnek, elszaladtak az évek, és kinek kell egy kiégett, göthös, lerobbant pasi? Ezért aztán nem élnek családban, hanem egyedül ők is iszogatnak, cigizgetnek, és tévéznek. Mozgás nuku, még séta sem.
Lehet velem vitatkozni.

Válasz

Kedves Éva!
Megtiszteltetésnek veszem a tegezést
Azért sajnálom, hogy fel tettem ezt a cikket,mert egyeseket, agressziv személyeskedésre ösztönöz, ahelyett, hogy a témával kapcsolatos véleményét ütköztetné, másokéval.
A szocializmusban, -kevés kivétellel- a nagyüzemi mezőgazdaságban dolgoztam, kisebb nagyobb beosztásokban, és ahogy ez abban az időben "szokás" volt, kisebb nagyobb társadalmi munkát végeztem, /amiért nem járt munkabér/ mint ahogy sokan mások.
Megfigyeltem embereket Meg kapják e a megérdemelt javadalmazásukat és, ami még ezzel jár hogy tesznek e ezért valamit
Magyarul, parancsoltam és jutalmaztam. és néha megkérdeztem, hogy van a család?
Bocsánat,ha ugy fogalmazom, hogy akit, nem érnek el a személyeskedők nyilai,azok azt máskép értékeli. k.
Hazatelepülő nyugdijas? Attól biztosan függ, hogy honnan települt haza /NDK-ból/Nagyon szépen hangzik hogy azt kellett figyelned, hogy "Kinek, mikor, milyen problémái vannak" Nem tudom,hogy ezen kivül, segiteni is tudtál?.Nekem megadatott,hogy tudtam, De a fizetésem egy kis részét, azért is, kaptam, hogy felelősségre vonjak, mert a kárt mindnyájunk kontójára okozták.És ezt nem lehet ügyeskedésnek, nevezni.
"Az igazi értékeket , nem ők tulajdonitották el". Mármint a kisemberek Ez nagy igazság!
De ez nem jelenti azt,hogy pl egy villanymotor ellopását, ugy kell segiteni, hogy becsukom a szememet.
Hát igy, ne ügyeskedjen senki.
Az is igaz: " ha, lesulytunk egy galambfiat, tüstén kikötnek!S aki száz, meg százezret rabol, Birája lészen annak, akik a szükség garast rabolni kényszerit" Lehet hogy még mindig itt tartunk?
Azokkal, a sorokkal, amelyek ugy kezdődnek és folytatódnak:"Az igazi értékeket, nem ők tulajdinották el" Teljes egészében egyetértek. És akkor, mi is a teendőnk? Én nem tudom.
Aztán, folytatod, elképesztő a tanácsod:Mármint, hogy tartalékokat kell képezni.
Kezdjük ott, hogy sem a vezetőink,sem, a lakósság, nem volt felkészülve, arra, hogyan kell cselekedni a kapitalizmusban.
Ugy kezdődött, hogy pl a lakósság igen jelentős része kárpótlásban részesült.Ezt a kis vagyont a többség, azonnal feleáron továbbadta,El adta a kárpótlási jegyeit.És meg vették az ügyeskedők.Amiből lett a vagyonuk.
A bankok rohama igen jelentős rétegeket tulköltekezésre ösztönzött /Nagy gondok vannak, most ebből/.Aztán saját erő nélkül gépkocsi vásárlások
Az elmult 10 évben, igen jelentős reálbér és reálnbyugdij keletkezett. Szépen feléltük
Szerintem, a magyar ember életszinvonala javult és arra, van itélve,hogy a megtorpanás után, tovább javuljon.
Ha pedig, nem igy lesz, bocsánat.Akkor meg azt mondom, hogy mi akartuk. Majdnem mindenki azt mondta, mikor már merte, hogy "Oroszok menjetek haza."
Ugy fogalmazol hogy:"Aztán agyő"Ebben nincs vita közöttünk.
Abba a vitába, nem megyek bele, hogy kinek jobb a falusinak, vagy a városinak.
Egyikünk sem tudna igazát bizonyitani.
"Jobb, ha hallgatsz a tanácsadással"Jó én elhallgatok. De ide irom a már nem élő Édesanyám tanácsát. "Akkor kell takarékoskodni, amikor, van miből."
Szerintem volt, csak az történt,hogy a sok nélkülözés után kiengedtünk.

"Ha végig gondolod reálisan,amit irtam és olvasol egy kicsit,nem csak a kapitalizmust éltető irások közül"
Te feltételezed rólam, hogy gondolkodom és egy keveset olvasom,mer külömben, nem tiszteltél, volna, meg soraiddal.Hapedig, nem igy van, akkor sértegetsz,
Mondod:"nem csak a kapitalizmust életeő irások közül".

Ez már politikai elkötelezettségemre célzás. amely abszolut feltételezés. nem oszlatom el ebbéli elképzelésedet.
Ugy gondolom, nem győztük meg egymást és nem is fogjuk.
Hogyan is, van ez. ? 20 évvel ezelőtt szidtuk a szocializmust, sirtunk "fájdalmunkban."
Most ugyanazt tesszük, szidjuk a kapitalizmust.
Mikor vesszük kezünkbe, saját sorsunk irányitását? Mikor csinálunk mást a siránkozáson kivül?
És, hogy mit kellene tenni? Ezt egy ember nem tudja megmondani, csak sok ember, és csak akkor, ha sokan egyet akarnak.
Szekszárd az szép város.Élj benne sokáig, egészségben.
Különösen szép Gemenc az ottani étterem, amelynek keritésén keresztül lehet térsalogni "Zsuzsával" a a vad anyakocával.Tudod, amelyik a kerités mellé jár, a mindennepi moslékért.

Üdvözöllek Imre

Előzmény

Válasz

Hat elolvasva a hozzaszolasokat, nagyon negativan reagalnak nehanyan...kesz stresszhelyzet. Nem lehet mindenkinek ugyanaz a velemenye, de csak azert mert nekem nem tokeletes az eletem, nem senkit nem vadolok...kulonosen nem ismeretleneket.Vitazni ervekkel, s nem sertegetesekkel kell, aki tamad, az mindig bizonytalan...s frusztralt. Bernadettenek az a bune hogy kulfoldon elt ? Nezzunk korul a magunk hazatajan, akad kulhoni rokon, barat...Udv.Ildiko

Válasz

Kedves Ani!
Ha megnézed a profilomat, akkor láthatod, hogy miért éltem én külföldön, mert ott végeztem el az egyetemet. S talán azt is tudod, hogy a Humbold Universität nem Nyugat-Berlinben van. (S nem azért, amit Te sejtetsz velem, hogy esetleg egy gazdag nyugati férfinek a nyakába varrtam magam.) Foglalkozásomnál fogva, évente többször jártam haza Magyarországra, s látogattam meg különbözö üzemeket. Innen az ismereteim.
Egyébként agresszív kérdésedre, hogy miért nem dolgozom, csak azt tudom mondani, hogy bizony azt teszem, méghozzá naponta minimum 10 h-t.
Megmondanám azt is, hogy miért vagyok nyugdíjas, de sajnos nagyon agresszív vagy, s ezért egy hosszabb társalgásnak nem látomm értelmét.

Üdv. :
Bernadette

Előzmény

Válasz

Kedves Imre!
Először is, bocsánat, hogy letegezlek, remélem, koromnál fogva ezt nem veszed zokon!Nem kell sajnálnod, hogy feltetted a cikket. Így legalább van egy kis élet. Nem tudom, mit dolgoztál a mezőgazdaságban, az egyik válaszodban írtak alapján, miszerint feladatod volt megfigyelni, - tippelni tudok. Ne érts félre kérlek senkit, és ne is vedd személyeskedésnek a válaszokat. Én speciel egyik üzenetet sem tartom durvának és személyeskedőnek. Aki nem él meg bizonyos helyzeteket és hallomásból ítél meg dolgokat, nem alkot mindíg reális ítéletet ez így igaz. Egy külföldről hazatelepülő nyugdíjas anyagi helyzete nem összemérhető egy életet itthon végigdolgozó nyugdíjas anyagi helyzetével. Sok mindenben osztom a véleményed ami elvezetett a hajdani a szocializmus bukásához, de sokmindenben vitatkoznák is veled és úgy látom, ebben nem vagyok egyedül. Én a szocializmusban egy közel 1000 fős nagyvállalatnál dolgoztam. Én is sok mindent láttam, tapasztaltam, mert adottságom, hogy mindíg nyitott szemmel járok és figyelem az embereket nem azt, hogy ki mikor mit lop, hanem, hogy kinek mikor milyen problémái vannak. Persze én is láttam, hallottam dolgokat, mert mint írtam nem voltam sem süket, sem vak. Tapasztalatom szerint azonban a kisemberek akkoriban is, most is csak ügyeskedtek, hogy megéljen a család, a balhékat azonban akkor is és most is ők vitték, viszik el. Az igazi értékeket nem ők tulajdonították el. A rendszerváltozás idején már a magánszektorban dolgoztam, olyan beosztásban, ahonnan rálátásom volt, hogy hogyan vándorolnak fillérekért több tízmilliós telephelyek, gépparkok, a legjobb minőségű földterületek a valódi ügyeskedők zsebébe. Igaz ezt nem lopásnak hívták, hiszen minimális összegeket fizettek érte, hanem privatizációs értékesítés keretében megszerzett vagyonnak. Beszélni már akkor is lehetett, de tenni ellene egy kisembernek semmit, ha csak nem akart nagy bajt magának. Ezekből az újgazdagokból nőtt ki mára az a generáció, akiknek nem okoz gondot a megélhetés, mert nekik volt miből tartalékolni és a megszerzett tartalékok minden munka nélkül is jövedelmet biztosítanak számukra. A cégeiket, mert már nem hoznak olyan nagy hasznot megszüntetik, az embereket, akiket alulfizettek menesztik. Aztán agyő! Éljen a kapitalizmus! Ne haragudj, de az adott körülmények között elképesztő számomra a bölcs tanácsod, amit nem az előbbi kategóriának, hanem az átlagembernek adsz - miszerint" tartalékokat kell képezni. Miből? Nem költekezek túl." A második szakdolgozatomat a szociális helyzet és a bűnözés összefüggéseinek témaköréből írtam. Szívesen kölcsönadnám, hogy tanulmányozd! Annak idején a szakdolgozathoz nem személyes megkérdezésen alapuló kérdőívezés útján gyűjtöttem adatokat. Ez 10 éve volt, amikor már rendesen benne voltunk a kapitalizmusban és mindenki előtt nyitott volt "az anyagi javak tárháza". Elmondhatom neked, hogy a megkérdezettek csak nagyon minimális %-a tudott már abban az időben is tartalékolni, ha nem lett volna mögötte biztos szülői háttér, talán még annyian sem. A mai körülmények között, amikor egyre inkább jellemző az egykeresős család, mert a kapitalizmus sajátossága a munkanélküliség, amivel együtt kell élni, ha kicsit számolgatsz, nem tudom miből tellik tartalékolásra, hiszen az átlagfizetések 100.000 Ft körül mozognak és ez egy nagyon jó szám! Valószínű, falun könnyebb, mert van kert, állatok ami biztosítja, hogy szükség esetén ne halj éhen.A városlakó azonban a boltból, hentestől, piacról szerzi be az élelmet. És mit csinál a városlakó, aki ha nincs olyan szerencsés helyzetben, hogy családi házban élhet, egész évben fizetheti a kötelező fűtési díjat, ami az év felében egy átlag lakás esetén is megközelíti a 40.000 Ft-ot. Ezen felül ott az áram, amin lehet spórolni, de a lakások többségében általában csak villanytűzhely használata engedélyezett, főzni, enni azért meg csak kell. Ott a vízdíj, ami a csillagos egekhez közelít, de mosni, tisztálkodni, takarítani azért csak kell. Ott a közösköltség és az egyéb sallangok. Ha mindezeket összeszámolod, közelít a rendszeres havi kiadás a 60.000 hez, talán még meg is haladja. A családok többségének sajnos hitelei is vannak, mert nem mindenki volt olyan szerencsés helyzetben, hogy örökölt a szüleitől, netán nyert a lottón. lakni meg egy családnak csak kell valahol. A középkorú családok többségében még iskolás gyerek is van, lehet, hogy nem is egyke. Ha kicsit számolsz, jobb, ha hallgatsz a tanácsadással! Javaslom neked, olvass pár Ferge Zsuzsa cikket a mai magyarországon élők életfeltételeiről. Ha végiggondolod reálisan amit írtam.és olvasol egy kicsit, nem csak a kapitalizmust éltető írások közül, hanem a reális valóságot tükröző, szociológiai kutatások eredményeiről, talán érthető lesz előtted is, miért stresszesek a magyar emberek. Amit leírtam, nem kioktatásnak szántam! Egyszerűen ez a tapasztalatokon alapuló véleményem.
Üdvözöllek: Éva

Válasz

Kedves Imre!
Szivesen olvagatom irásait, téma felvetéseit. Miért ne lehetne komolyabb beszélgetés a klubtagok között? Ne hagyja abba. ! Ne sajnáljon semmit a témával kapcsolatban. Laikus vagyok, de azt megértettem, hogy Kopp Mária profeszor asszony igenis tisztában van a magyar férfiak korai halálozási okaival. Láttam a TV-ben ezzel kapcsolatos előadását. Mivel sokféle oka van a stressz kialakulásának, ismerni kell a fő okot A fiam a hozzám legközelebb levő férfi, akit ilyen szempontból, titokban figyelek. Érdekel a téma és női szemmel látom, mit jelent a férfiak életfelfogása.
Tisztelettel: Bolyka.

Válasz

"Bernadette:""Szivesen érvelek a felvetett témában.de csak kulturáltan" Ezzel a legnagyobb mértékben egyetértek.
Szinte hihetetlen,hogy itt ebben a klubban nem lehet komolyabb témában kulturáltan vitatkozni. A személyeskedés, szinvonalon aluli. Sajnálom, hogy feltettem ezt a cikket.

Válasz

Kedves Zsuzsa!
Mivel a személyeskedéssel nem tudsz alábbhagyni, pedig erre mindenkit megkértem, úgy látszik Neked ez az életelemed. Ezért úgy döntöttem, hogy nem szándékozom Veled többet vitetkozni.
Szíves érvelek a felvetett témában, de csak kultúráltlan, nem egymás piszkálásával.

Üdv.: Bernadette

Válasz

Kedves Bernadette !
Bocs, amiért tévedtem a neved írásában .
Tudod , én nem vagyok " Forodítóiroda tulajdonos " ! Ezt a profilodból másoltam ... !!!
Ismered a más szemében a szálkát kezdetű közmondást ?
Üdv . Zsuzsa

Válasz

Kedves Bernadette!

Imádom mikor olyanok oktatnak ki, akik életük nagy részét nem is szeretett hazánkban élték le, de mindent jobban tudnak nálunk, mert Ők mikor hazajöttek látták!!!!
Egyébként csendesen megjegyezném, mért vagy nyugdíjas 56 évesen, mikor TUDSZ dolgozni.

Válasz

Kedves Zsuzsa. Sajnálnám, ha visszavonulnál a vita elöl.
Én 18 éves koromtól. kevés kivétellel, a termelésben dolgoztam. Igaz a mezőgazdaságban.
Akik a "vádjaim" miatt felháborodnak, azok valószinü tisztességes emberek voltak.Nem gyüjtögettek, saját zsebükre, a "Mi" vagyonunkból.
Hidd el, ha sok ember abban az időben felháborodott volna még mindig a szocializmust épitenénk.
És az jó lenne?
Most még egy merészség. A rendszerváltás óta. az anyagi javak tárháza, tárult elénk.
Habzsoltuk is, a lehetőségeket.A bankok hitelezési gyakorlata, jól behuzott bennünket a csőbe. Ez okozza, a z eladósodott lakósság tragédiáját.
A kapitalizmus törvényszerüsege, a munkanélküliség.Együtt kell vele élni.
Tartalékokat kell képezni, miből? nem költekezek tul.
Azt az átkosat,ne sirasd, nem jön vissza többet soha.
Üdvözöl Imre

Válasz

Kedves Bernadett és Imre !
Írásotokat olvasva elkapott a harci düh , és az egészséges életmód jegyében kimentem rágyújtani , - hogy legalább tízig számoljak - mielőtt válaszolok . Sok mindent lehet rám mondani , de azt nem , hogy irigy vagyok . Most pedig irigyellek benneteket . Irigyellek , mert olyan piszok jó munkahelyetek volt , ahol lehetett csak úgy dolgozgatni , vagy mások lopásait figyelni . Tettetek valamit ellene ?
Szerencsére az én környezetemben ilyennel nem találkoztam . Nem voltan süket és vak , és is tudtam az ilyen dolgokról . Ennek ellenére azt mondom , hogy a magyar nép dolgos és szorgalmas emberekből áll . Az igaz , hogy sokan - a szebb jövő érdekében - túlhajtották , elkoptatták magukat . Most pedig sajnos sok embernek csak álom a munka és a megélhetés lehetősége . Ők azok , akik belülről eszik magukat . Elképzelem , hogy egy ilyen embernek azt mondom , sétálj , mert akkor tovább élsz !
Sajnálom , hogy az " átkosban " rossz tapasztalatotok volt , és egyes esetekből általánosítotok .
Engem és nagyon sokunkat megtanítottak az egészséges életmódra , a sport szeretetére , a küzdés felemelő érzésére , a siker örömére .
Kicsit mérgesen , de sok szeretettel üdvözöllek Benneteket : Zsuzsa

Kedves Zsuzsa a hozászólásod Üdv. Imre

Előzmény

Válasz

Kedves Bernadette !
Örülök az örömödnek ! Sajnos a tegnapi két válaszom eltűnt ...
Nem kívánok a dologgal tovább foglalkozni , de mint írtam az " egykalap " alá vevés sért !
Sosem lóbáltam a lábam a munkahelyemen , és nem is loptam , és az emberek nagy többsége is ilyen volt ! Sajnálom , hogy Neked - hazalátogatva - ilyen rossz tapasztalataid voltak . Sajnálom , hogy nem lehetett érezni az iróniát ... (kimentem a konyhába , morfondíroztam , le-föl mászkáltam és " rágyújtottam "... a PIPÁM -ra ) ...
A " pipámra " amit az üzenet olvasásától kaptam. ( Lehet , hogy ez a stressz ? )
Tiszteletben tartom mások véleményét , életmódját , szokásait , és ezt én is elvárom .
Üdv : Zsuzsa

Előzmény

Válasz

Kedves Zsuzsa!
Sikerült feldobnom ezt az oldalt, aminek kimondottan örülök. A továbbiakban is hajlandó vagyok kultúráltan, mások tiszteletben tartásával vitatkozni. Nagyon megkérek azonban mindenkit, hogy ne személyeskedjenek, beszéljenek a tények magukért.
Csak egy megjegyzés az egészséges életmódodat illetöen, amit hangoztatsz.
Aki dohányzik, az nem él egészségesen, hiába próbál meg engem az ellenkezöjéröl meggyözni.
Annak is nagyon örülnék, ha a hozzászólók megtisztelnének engem azzal, hogy a nevemet rendesen leírják.

Előzmény

Válasz

Sajnos most nem érek rá érdemben leveledre válaszolni, de annyit elmondhatnék, hogy nem fogod elhinni, magam is többéves tizéves munkaviszonnyal rendelkezem, s ma is nyugdíjasként is dolgozom még.
A szocializmusban pedig nem dolgoztam Magyarországon, mert külföldön éltem. Tehát kérlek ne vádolj!! De láttam, amit láttam, látogatásaim alkalmával.

Előzmény

Válasz

Kedves Zsuzsa!Rosz tanitvány voltál, mert rágyujtottál.A sétálást a mozgást ajáljuk, annak a nyugdijasnak, ,akinek, nincs más elfoglaltsága.
Igen. mi magyarok a munkában tulhajszoljuk magunkat. Bizony sok helyen abban az átkosban ha lehetett dolgozgattak.Aztán rohantak haza és, mint az őrült éjszakába nyulóan dolgoztak. A mérnök észitette a tervet feketén, az autószerelő, fusizta az autót.,A tsz. tag kapálta a kukoricát. Irjál arról, hogy mit csinált, munkaidő után, a gyári munkás?
"Tettetek valamit ellene" nagyon sokat.Nem csak azzal,hogy nem loptam.
Köszönöm, hozzászólásodat. és felháborodásodat, de a vádaskodáson kivül, állitásainkat, nem tudtad megcáfolni.
Egyébként amit irtam azt onnan tudom, hogy az átkosban, feladatom volt, az emlitetteket észrevenni.
Tisztelettel üdvözöllek Imre

Előzmény

Válasz

Kedves Bernadett és Imre !
Írásotokat olvasva elkapott a harci düh , és az egészséges életmód jegyében kimentem rágyújtani , - hogy legalább tízig számoljak - mielőtt válaszolok . Sok mindent lehet rám mondani , de azt nem , hogy irigy vagyok . Most pedig irigyellek benneteket . Irigyellek , mert olyan piszok jó munkahelyetek volt , ahol lehetett csak úgy dolgozgatni , vagy mások lopásait figyelni . Tettetek valamit ellene ?
Szerencsére az én környezetemben ilyennel nem találkoztam . Nem voltan süket és vak , és is tudtam az ilyen dolgokról . Ennek ellenére azt mondom , hogy a magyar nép dolgos és szorgalmas emberekből áll . Az igaz , hogy sokan - a szebb jövő érdekében - túlhajtották , elkoptatták magukat . Most pedig sajnos sok embernek csak álom a munka és a megélhetés lehetősége . Ők azok , akik belülről eszik magukat . Elképzelem , hogy egy ilyen embernek azt mondom , sétálj , mert akkor tovább élsz !
Sajnálom , hogy az " átkosban " rossz tapasztalatotok volt , és egyes esetekből általánosítotok .
Engem és nagyon sokunkat megtanítottak az egészséges életmódra , a sport szeretetére , a küzdés felemelő érzésére , a siker örömére .
Kicsit mérgesen , de sok szeretettel üdvözöllek Benneteket : Zsuzsa

Válasz

Kedves Bernadette.
Egyet értek a hozzászólással.
Valójában, a szocializmust az tette tönkre,hogy munkahelyen sok esetben pihentek az emberek. Óriási, üzemen belüli "munkanélküliség " volt.
Ugyanakkor, bezárták azokat, akiknem nem volt munkahelyük.
Sokan lopták, az üzem tulajdonát, különösen szerszámokat, amelyekkel utánna fusiztak.Én a mezőgazdaságban dolgoztam és tapasztaltam,hogy az a tsz. teg amelyik egész életében, kaszált, szénátgyüjtött, a tsz.ben elfelejtette, hogy hogyan kell.
Az egészséges életmódra, pedig, nem tanitottak meg bennünket.
Ezért, nem sétálunk.
A felvilágositásban, némi előrelépés. mostanában van.
Részben ez a válaszom Évának is.

Köszönöm véleményüket.

Előzmény

Válasz

Kedves Bernadett!
Nem tudom megállni, hogy ne válaszoljak az általad írottakra. Ha Te a szocializmusban csak dolgozgattál, szerencsés ember vagy! Én most a 60.-ik évemben vagyok. Dolgoztam a szocializmusban is, és a rendszerváltás idején is. Dolgoztam állami és magánszektorban, de a közel 40 éves munkaviszonyom alatt,pedig beosztott is, középvezető is voltam, nem emlékszem olyan időszakra, amikor csak dolgozgatnom kellett volna, mint ahogy írod, és nem ezt tapasztaltam soha a környezetemben dolgozó munkatársakról sem. Ellenben valamiben igazad van! Akkor sem, most sem erőltetik halálra magukat a magasabb vezető beosztású emberek. Te talán közöttük mozogtál, onnan szerezted a tapasztalatod, vagy hallomásból. Mivel a mindennapi emberek között élek városban, folyamatosan érzékelem az őket ért mindennapos hatásokat, a lét és anyagi bizonytalanságot, a félelmeiket, látom a túlhajszoltságot és az egyre romló szellemi, fizikai, egészségi állapotukat, véleményem szerint is a stressz az elsődleges oka a korai halálozásoknak. Lehet, hogy mindez a városban élőkre igaz, hiszen falun most is, régen is mások a körülmények. Érdemes lenne ilyen viszonylatban is elvégezni a kutatásokat, ha nem voltak. Érdemes lenne továbbá kutatást végezni a házasságban, kapcsolatban élő és az egyedülálló nők megélt életkorára vonatkozóan is, mert véleményem szerint az, aki egyedül viseli a kalapot önhibájából vagy önhibáján kívül huzamosabb ideig, ugyanazt a stresszhelyzetet éli át, ugyanolyan mélységben mint a korán haló férfiak, tehát amennyiben bebizonyosodna, hogy az egyedülálló nők is korábban halnak - egyébként sajnos, ez a személyes tapasztalatom -, teljesen igazolva lenne a tézis a stresszel kapcsolatosan. A nők esetében ugyanis nem éppen jellemző az általad leírt láblógatás, nyakló nélküli iszogatás és aki dohányzik, valahol ebben vezeti le a feszültséget. Ha olvasol tudományos cikkeket, az elsődleges halálokok esetében a genetikai okokon kívül, bizonyítottan a stressz a fő gonosz, az egyéb dolgok, mint dohányzás, szeszesital fogyasztás mellékszereplők, amelyek azonban kétségkívül hozzájárulnak a betegségek kialakulásához.

Előzmény

Válasz

Érdekes a Szöke Imre által felvetett téma.
Valóban igaz, hogy a magyar férfiak nem élnek sokáig, de ez nem csak mostani jelenség, ez így volt már 30 évvel ezelött is, amikor a stressz szinte ismeretlen fogalom volt, mert bizony a szocializmusban, nagyon kevés kivételtöl eltekintve, csak dolgozgattunk.
Én ezt úgy látom, hogy a stressz az csak egyike a tényezöknek. Sokkal károsabb az egészségtelen életmód. Környezetemben látom, faluban élek, hogy rengetegen dohányoznak, s isznak nyakló nélkül. Ehhez jön még az egészégtelen, zsiros, kalóriadús táplálkozás, s a mozgás hiánya. Több helyen látom, hogy az idös férfiak csak egésznap üldögélnek, ahelyett, hogy naponta jó nagyokat sétálnának, hiszen idejük engedi. Dolguk nincs.
Talán ezen is el kellene gondolkodni, mert sokan saját maguk alatt vágják a fát.

Válasz