Gyenge András üzente 13 éve

Valahogyan mindig beteszi a lábát a politika minálunk mindenbe, még akkor is, ha az a gumicsizma van rajta, amivel a disznólat pucolta ki Számadó kanászunk !
Sajnos., most már a Rendőrségünk még inkább a disznósza... talpa alatt lesz, mint eddig,- és nem csak a Pintér "Úr" miatt.
Betette nekik az eddigi DEMETER ERVIN FÉLE SEMMISSÉG, MEG A KORHATÁR...
Még Puskás mondta "kis péz-kis foci",-és most még kisebb lesz..
De hát egy monolitikus-despotikus hierarchiában, ami a szabad rablásról szól,- nem is kell, hogy még esetleg valamelyik rendőr észrevesz valamit, amit nem kéne... Attól nem félnek, hogy nem,lesz elég rendőr! Mert egyéb NEMMEGSZORÍTÓ INTÉZKEDÉSEKKEL megoldják, hogy lesz rendőr,( azé a kis pézé), -akit nem érdekel semmi, csak a törvénykövető állampolgár bas....tása, hogy még jobban álljanak be a sorba...Hátha nem lesz elég a Főügyészi-figyelem, és most még a "kellemes bíró" kijelölésére is megteremtik a lehetőséget...( nehogy esetleg még "KERESZTKÉRDÉST TEGYEN FEL, és ellentmondásba keveredjenek!)
Várhatók lesznek "koncepciós" ügyek "koncepciós" tárgyalásai...

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Andrásnak én nem szeretnék ellent mondani abban, hogy az lenne az ideális, ha a bűncselekmény elkövetését követő 6 hónapon belül ítélet születne. Az igazság ezzel szemben az, hogy az akta a bírósághoz amennyiben bűnügyről és nem szabálysértésről van szó, el sem jut ennyi időn belül. Az, hogy az ítéletekkel kapcsolatban csupán a bíróságot "vádolják", nem teljesen jogos a következő miatt: Ha azt feltételeznénk (természetesen ez nem igaz!), hogy a bírónak a vádlott valamilyen ok miatt kedvence lett, és nem akarja megbüntetni nagyon, hoz egy nagyon enyhe ítéletet. (Tehát ez a bíróság.) Ezután az ügyész (aki nem elfogult) azonnal megfellebbezi! (Ez az ügyészség.) Ezt követően jön a másodfok, ahol helyére teszik a dolgot. Ha ez mégsem történne meg, akkor jöhet a táblabíróság, ahol biztos korrigálják az elkövetett hibát. Ennyit tehát a bíróságról. Amit viszont általában nem ismernek az emberek az, hogy az ügyész a tárgyalás lezárását jelentő vádbeszédében a büntetés kiszabására tesz javaslatot a bíróság felé. A bíró az ítéletében súlyosabb büntetést nem szabhat ki, mint amit az ügyész indítványoz! Egyébként az ügyészi indítvány is és a bírói ítélet is a nyomozati anyagban lévő kihallgatások és a bírósági tárgyaláson elhangzottak, valamint az esetleges szakértői véleményeken alapul, mely az aktában akár évtizedek múlva is visszakereshető.
A politika ha beteszi a lábát a bíróságokra, igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyekbe, jaj lesz nekünk!

Válasz

Jakab Katalin üzente 13 éve

Kedves Gyöngyi!
Sokat tanulhattunk a hozzászólásaiból, most már a a laikus is pontosan láthatja a nyomozás- tárgyalás folyamatát. Biztosan nagyon sok mindenben igaza van, bennfentesnek tetszik, aki ismeri a belső ügymenetet. Sajnos a nagy közönség gyakran megtapasztalhatta azt is, hogy a bírói ítéletek ellentmindóak, következetlenek, aránytalanok. És a döntés hátterében nem politikai megfontolás áll. Ebből az következik, hogy már régen nem hiszünk az igazságos ítélkezésben A média "divatos" témája Stohl András. Bőven megérdemli a büntetést, eszemben sincs mentegetni, de nem rövid az emlékezetem. Volt egy Császár Előd ügy, ahol az énekes drog hatása alatt gázolt, rendőrt ölt, mégsem volt egyetlen napig sem börtönben, Nem politikai okokból, családi háttér, anyuci minisztériumi személyzetis múltja biztosította a kicsi fia büntetlenségét, minden jó érzésű és jogérzékű ember véleménye ellenére. A nyilvánvalóan politaikai hátterű, szövevényes bűnügyekben (pl. Postabank) pedig a számlát fizető állampolgár soha nem fogja megtudni az igazságot. Egyetlen reményünk, hogy soha még a közelébe sem kerülünk a bíróságnak, se polgári, se büntető ügyben.
Szép napot Önnek

Válasz

Gyenge András üzente 13 éve

Tegnap megszületett a döntés, egységesítették a nyugdíjtörvényeket ! De biztos lesz Lex Smitt, és stb... Aki bíró beleesik a kényszernyugdíjba, az mind valamilyen vezető bíró,- nagy valószínűséggel.
"Fiatalabb"" vezetők kerülnek az élre.... remélem,- nem párkatonák...
Nagyon remélem, hogy "csak " a korszerűsítése indul meg a Be.-nak, és a bírói munkarendnek.
A gyors E kapcsolat lehetősége a BM- Ügyészség- Bíróság között főleg büntető ügyekben lenne jó, mert a cselekmény elkövetése után két-három évre már nem is emlékeznek az emberek, mi is volt az ítélet alapja...
Az ítéletek elrettentő-megelőző hatásáról csak akkor lehetne beszélni, ha max fél évvel a cselekmény után megszületne az ítélet. És ez FONTOS LENNE !
És a Be., meg a rendszerfejlesztés végrehajtását nem is lehet másként rendesen csinálni, csak akkor, ha az érintettek is hozzájárulnak:
Ezt már a műszaki téren rég megpróbáltam, megcsináltam,- és bevált! Addig SEM a technológiai utasítást, sem a normaidőt, sem egyebet nem módosítottam semmiféle gyártmányon, míg azt a melósokkal át nem beszéltük, és én is, meg ők is ki nem próbálták. És érdekes módon utána promt működött a dolog...
Valahogy így kéne talán mindenhol ....?

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Kedves András!
Ne értsen félre, én nem vagyok a haladás, korszerűsítés ellen. A helyzet viszont az, hogy a kihallgatások, azok jegyzőkönyvei a rendőrségen, illetve az ügyészségen készülnek nyomozati szakban. Amikor a nyomozás befejeződik, az ügyészség emel vádat, és adja át a vádirattal együtt az egész nyomozati anyagot a bíróságnak. Ezután a vádlott már csak a bírósági tárgyaláson van meghallgatva, amiről jegyzőkönyv készül, és ezt a jegyzőkönyvet a jegyzőnek kell elkészíteni, nem a bírónak. A bíró a nyomozati szakban nem tud tájékozódni, hisz nem is tudja, hogy hozzá kerül-e az ügy. Amikor az ügyészségről a bíróságra kerül az akta, az arra jogosult bíró szignálja ki az anyagot az abban az ügyszakban ítélkező bírók valamelyikére.
A bíró írásban csak utasítást ad a lajstromnak vagy a jegyzőnek, illetve leírónak. Az ítéletet a bíró kazettára diktálja és a leíró vagy jegyző teszi számítógépre. Az ítéletből az érintetteknek kell postázni.
Egyébként azzal egyetértek, hogy korszerűsíteni kellene, de inkább egységesíteni a hazai bíróságoknál lévő technikai lehetőségeket. (Pl. nem egyforma számítógépes programot használnak az országban lévő bíróságok!) A korszerűsítés, egyszerűsítés jelenleg úgy tudom a stat.lapokra igaz.
Sajnos olyan jellegű gondokkal találkozni, hogy a különböző határidők ellentmondanak egymásnak, ezáltal nem betarthatók. (Szabályozva van, hogy a vádirat megérkezését követően mennyi időn belül kell kiküldeni azt, mennyi időn belül kell kitűzni a tárgyalást, stb. Ugyanakkor az ügy nagyságát, bonyolultságát nem veszik figyelembe.) Ezek a problémák nyilván azért fordulhatnak elő, mert íróasztal mellől, az érintettek megkérdezése nélkül hoznak rendelkezéseket, változtatják rendszeresen a Be-t.

Válasz

Gyenge András üzente 13 éve

Gyöngyi Kedves ! Máshol már megoldották.... 1 dvd nagyker áron 60 huf 60 ezer a4-es iv papír 51 Millió huf.... Iszonyatos különbség ugye ? Ha nem tud írni a tanú, akkor van tenyér és ujjlenyomat olvasó-író, kb 120ezerért...bőven belefér még fél milláért is..., és annál pontosabb azonosítás nem is kell. Természetesen a meghozott végzést meg idézést, stb még mindig lehetne, és kellene papíralapon postázni, mert már nagyon olcsók a nyomtatók,- még a jók is...( Persze itt némi ellenállásra a bírák részéről is lehetne számítani, - mert az sk. gépelést a klaviatúrán nem mindegyik vállalja! )
És mennyivel könnyebb volna a laptopot, meg 2-3 dvd-t magával vinni a bírónak, akár még haza is, ha bent nem tud felkészülni.., mmeg mozgatni a bíróság- rendőrség között, és a bíróság épületében...Még 15-30 cd-dvd is pici helyen elfér, és nem terheli még az íróasztalt sem...
Csak nálunk az az irányzat CSAK ELINDULT, hogy "E " ügyintézés...Pedig már a nyomozati szakban a bíró másodpercek alatt tudomást szerezhetne még a folyó ügyekben történő kihallgatásokról is !
Az egész csak RENDSZERSZERVEZŐI szakmai kérdés, mert pl. "titkosító" programok lehetetlenné teszik az idegen betekintést is.
A baj nálunk nem csak a kormányok "ökörhugyozásszerű haladása", hanem az is, hogy még ma is a kórházakban IS digitálisan, és mellette papíralapon IS meg kell csinálni mindent. Ez viszont RENDSZERSZEMLÉLETI KÉRDÉS...
De sajnos erről mi már lekéstünk, hogy befolyásolni tudjuk a végrehajtást,- hát akkor esetleg a szemléletváltozást próbáljuk meg lassikán módosítani...., míg talán lehetőségünk van rá...

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Az a legnagyobb baj (véleményem szerint) a magyar rendszerekben (nemcsak az igazságszolgáltatásra gondolok), hogy az irányítók inkább politikai szempontokat vesznek figyelembe, a szakmát pedig háttérbe szorítják. Az a fontos számukra, hogy politikai szempontból a szakmai előnyök megfelelnek-e elképzeléseiknek. Ha választaniuk kell a szakmai és a politika előnyök között, a politikai és a személyes érdekeket részesítik előnyben még akkor is, ha az hátrányos következményekkel jár az ország számára. Ilyen példára gyakran rá lehetne mutatni. Az aztán mindennek a teteje, hogy az egyik kormány hoz valamilyen intézkedést (természetesen a saját elképzeléseinek megfelelőt), azt lehetőség szerint próbálja megtorpedózni az ellenzék, majd amikor kormányváltás van, akkor az első dolguk visszacsinálni elődjeik intézkedéseit, sokszor nem törődve annak hatásával. Ameddig ez a gyakorlat folytatódik, addig hiába várjuk az ország jobb megítélését és kilábalását a kátyúból.
Ami az igazságszolgáltatás adminisztrációs területének modernizálását illeti: folyamatosan próbálkoznak változtatni, sokszor nem előnyére. Addig ameddig sok kihallgatási jegyzőkönyvet a vádlott vagy a tanú úgy ír alá, hogy keresztet tesz az aláírás helyére, nem valósítható meg a papír alapú rögzítés mellőzése. Nem beszélve az idézések, megkeresések, kihallgatási jegyzőkönyvek áttekinthetőségről, vagy a DVD, illetve CD áráról, vagy a postaköltség különbözetről. Vannak iratok melyeket mindenképpen írásba kell foglalni (idézések, bírói utasítások, stb.), és az ügyek kezelését bonyolítaná, ha DVD, CD és írásos anyag is lenne egy-egy dossiéban. Tudom, hogy erre azt is lehet válaszolni, hogy ez nem olyan bonyolult. Ha viszont figyelembe vesszük azt, hogy egyidejűleg egy bíró, leíró, lajstromozó vagy jegyző íróasztalán 15-20 ügy is található, mindjárt más kinézete van a dolognak. Csak ezt nem mindig veszik figyelembe.

Válasz

Gyenge András üzente 13 éve

Kedves Gyöngyi !Értem én sajnos, hogy nálunk hogyan is van... Lassan 200 éves hagyománya lesz a bírói munkának...Míg az Usa pár száz éves...
Ráférne szerintem egy alapos szerkezeti-szervezeti átalakítás, -modernizálás már. Hihetetlen papírhegyek halmozódnak fel, akkor, amikor annak kezelése,és készítése anyag-munkaerő-technika-pénz igényes...pl: 60 000 oldal bőven ráfér egy db. dvd. lemezre,- tömörítve legalább hatszázezer.( Biztonsági másolatok készítésével megoldható volna a "megmaradás"!)
Tőlünk "nem sokkal2 nyugatabbra már a közigazgatási rendszerben a papíralapú rendszerből nagyrészt digitális rendszer lett, sokkal kevesebb költséggel, élőmunka igénnyel...
Úgy tudom, nálunk nincs "specializáció". Ezt sem ártana végiggondolni... Természetesen NEM a politikusoknak, akik ugyan MINDENHEZ ÉRTENEK, de mégsem értenek semmihez se, olyanok, mint a mindenre jó gyógyszer..., ami végül is semmire sem jó! És nem úgy, ahogyan ezt most a Fidesz teszi...

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Kedves András!
Itt teljesen más az igazságszolgáltatási rendszer, mint Amerikában - legalábbis amiről Ön ír, nagymértékben eltér az ittenitől.
Valóban a bonyolultabb ügyekben sokszor több ezer oldalas csomagban kerül a bírósághoz az üggyel kapcsolatos anyag. Ezeket a rendőrségen és az ügyészségen készítik. A kiinduló ponttehát az, hogy az igazságszolgáltatás előző fázisaiban milyen kihallgatások, szakértői vélemények, stb. készülnek.
Ami a jelenlegi probléma lényege: a szignálás. Nem mindegy ugyanis (ha politikai szempontból nézzük), hogy egy ügyet melyik bíróra szignál az arra jogosult bíró. (Ez a lényege a fidesz elképzeléseinek!)
Egyébként a bírók folyamatosan kontroll alatt dolgoznak. Vannak olyan előírások, statisztikák, amelyeknek meg kell felelni (tárgyalt ügyek száma, befejezett ügyek száma havi bontásban, éven túli ügyek száma és indoka, fellebbezett ügyek száma, hatályon kívül helyezett ügyek száma, stb.) és ez befolyásolja a bírák minősítését. Szó nincs tehát arról, hogy a bírák közömbösek lennének, vagy a kényelmük, nemtörődömségük az oka az elhúzódó, éveken át tartó eljárásoknak. Sok esetben éppen az eljárási szabályok betartása miatt vannak tárgyalások elhalasztva vagy elnapolva, melyekkel újabb hónapok vesznek el. (Elég annyi pld., hogy egy több vádlottas ügyben az egyik vádlott védője lebetegedjen és a vádlott ragaszkodjon a meghatalmazott védőjének a jelenlétéhez.)

Válasz

Gyenge András üzente 13 éve

Kedves János ! Sok mindenben igazságod vagyon, szerintem , és sokban pedig nem.
HA JÓL EMLÉKEZEM AKKOR AZ EU-S CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOKAT OLYAN JÓ 2/3-OSAN az I. ORBÁN KORMÁNY CSINÁLTA VÉGIG. Lehet, hogy a nagy igyekezetében "kellően nem végiggondolt" dolgokat is jónak tartott, annyira sürgős volt neki a gyors aláírás?..A legnagyobb fájdalma OV.-NAK AZ VOLT, HOGY A VÉGSŐ ALÁÍRÁST nem ő biggyeszthette oda. A következő kormánynak csak a mezőgazdaság elb... dolgait volt ideje "ÚJRATÁRGYALNI", -aminek most a gazdák örülnek is, mert 46-62 ezer fotint / hektár körüli összegeket kapnak, - Eu-s támogatásként....Viktornak attól kezdve már nem is volt semmi sem jó....Bizony az ENSZ-hez meg semmi köze sem OV.-nak, Se GyF._nek. Az sokkal patinásabb szervezet, aminek már Kádár érában is a tagjai voltunk. Míg az Eu., csak Európát, addig az Ensz az egész világot jelenti....És ha "szembe" megyünk az Eu-val, az olyan, mintha te babettával robognál szembe egy vad bolgárgyerek vezette kamionnal.....az Ensz-nél meg mintha a gyorsvonattal....! Már úgy nagyságrendileg.
Mindenhol KÉTOLDALÚ szerződések kötelezik a feleket. Mindenben !
És le kell szögezni azt a tényt, hogy még mindig, a mai napig is HASZONÉLVEZŐI VAGYUNK (!) -tehát többet kapunk, mint adunk ! ( és általában a családban SEM a RENITENS GYEREK kapja meg az egész zsebpénzét, (?) -vagy igen? ) ( ezek alapján a népnek ez nem jó, ha szembemegyünk.)
EZ MOST CSAK ANNYIBAN KÖTHETŐ A BÍRÓSÁGOKKAL KAPCSOLATOS ÍRÁSOKHOZ, HOGY EZT A SZERZŐDÉST IS A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGON LEHET ÉRVÉNYESÍTTETNI, HA VALAMELYIK FÉL NEM TARTJA BE ! ( és ráadásul a vesztes fizeti a hatalmas költségeket is még ráadáskén.)
A bírósággal kapcsolatos ügyekben a legtöbb dologban OSZTOM A GYÖNGYI véleményét.
Csak nekem némely dologban eltér,-talán azért, mert én KÍVÜLRŐL - és bizonyára nagyobb távolságtartással ítélek meg dolgokat. Sajna hazánkban egy jó ideje az Igazságszolgatást - JOGSZOLGÁLTATÁSNAK is nevezhetnénk. És ráadásul ROSSZUL SZERVEZETT IS. A Bírák nem eléggé ""szakosodottan "" elosztva kapják az ügyeket. Most jött haza az Usá.-ból egy régi haverom -(67-2010)- ki szerint itt "csak elpöcsölnek" az ügyekkel, -mert ott kint ha a bíró nem eléggé ""hatékony "", már szedheti is a sátorfáját. NEM VÁLASZTJÁK MEG MÉGEGYSZER ! És szakosodottak ! Maximum 2-3 féle ügyre szakosodnak ! És nem az aktaszaporítás az, amivel bizonyítják az ügy fontosságát / itt 50-60 ezer oldalakat is összehoznak!).Odakünn ennek tizedéért " megróják" a bírót! (Túlzott óvatosság,- túlbiztosítás, stb) Ezért TÚLHAJSZOLTAK az utóbbi időben LEGTÖBBSZÖR, ÉS A LEGTÖBB BÍRÓSÁGON A KÖZALKALMAZOTTAK.
Jobb szervezéssel, és jobb jogháttérrel sokat lehetne egyszerűsíteni, könnyíteni, gyorsítani a bíróságok munkáján. Most lennék kíváncsi egy "hatékonysági vizsgálat"eredményére!....Mert mint minden munkát, a bíróságok munkáját is lehet mérni....., csak nálunk nem szokás....

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Kedves János!
Gondolom, hogy a bíróságok belső életét nem igazán ismeri. A helyzet a következő: ahogy nyilván Ön is hallott róla, az érintett bírák zöme megyei elsőfokú, illetve másodfokú, vagy táblabíróságokon ítélkező, nagy tapasztalattal rendelkező. Ha a számok mögé néz, akkor azt láthatja, hogy a 270 bíró a 19 megyében, a fővárosban, a megyei jogú városokban dolgozik. Ha megnézzük ezeknél a bíróságoknál dolgozó bírák összetételét korosztály szerint azt látjuk, hogy az itt ítélkező tanácselnökök nagyon nagy része érintett a témában. A jelenlegi Be. (büntetőeljárási törvény) szerint amennyiben az ügyben eljáró tanács személyi összetételében változás következik be, az ügyet újra kell kezdeni tárgyalni.
Megjegyzésére, hogy mindegy miért szignálják át az ügyeket: a koruk miatt, vagy mert kial a generáció annyit szükséges hozzáfűzni, hogy akkor lenne igaza, ha egyszerre halna ki valamennyi 62 évnél idősebb ítélkező bíró.
Ami az ügyek felszaporodását illeti: a bírák soha nem fellebbezik meg a saját ítéletüket. Felebbezni az ügyésznek, a vádlottnak és a védőnek van joga pl. büntető ügyekben. Ami pedig a leterheltséget illeti: embertelen munkamennyiség elvégzésére vannak kényszerítve a bíróság dolgozói. Legyen az a dolgozó leíró, jegyző, fogalmazó, titkár vagy bíró. (Mindezt tapasztalatból tudom.)

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Nyilván mindenki tudja, de azért mégis leírom, mégpedig példával illusztrálva, hogy miért is van szükség beleavatkozni a politikának (a saját szempontjukból) a bíróságok életébe.
A 2006-os ítéletek hatálytalanításával valamennyi bíróság tudtára adták a miheztartás elvét. Ez nem volt elég, ugyanezt tették meg most a legtapasztaltabb, tekintélyt már szerző, tapasztalt bírák lapátra helyezésével. Az így megüresedő, zömében másodfokú ügyeket tárgyaló bírói helyekre számukra megbízható embereket nevezhetnek ki, ami biztosíthatja a politikával is összefüggő, bírói mérlegelést megkívánó ügyek megítélését. Ez nemcsak a másodfokú ügyekben hozhat változást, hanem az elsőfokon eljáró bírókat is befolyásolhat, mivel a ranglétra magasabb fokára szeretnének ők is feljebb lépni.
Az ügyészség politikára visszavezethető vádjai tehát a jövőben nem valószínű, hogy nem jelentik egyben az ítéletet is.
Ezzel az intézkedéssel tehát egyszer és mindenkorra keresztet lehet vetni az igazságszolgáltatásra.

Válasz

Palotai János üzente 13 éve

Kedves Gyöngyi! Én nem vitatkozni akarok önnel. De nem fordulhat elő, hogy kedves Bíráink már induláskor el szúrták a dolgot, azzal, hogy hagyták az ügyeket felszaporodni, azzal, hogy fellebbezést ,fellebbezés hátára halmoztak, mert vagy párt utasításokra várva, vagy mert azok hiányában hagyták az ügyeket felhalmozódni? Én úgy tudom, hogy a bírák sem élnek örökké, ők is csak emberből vannak (holott sok közülük istennek tartja magát) Most nem mindegy az, hogy a koruk miatt szignálják át az ügyeket, vagy azért mert szép lassan kihal a generáció? Így is úgy is pénzbe kerül. Azért a régi időkben szokás volt, hogy az ilyen volumenü munkákat szépen folyamatosan adták át a fiatalabb korosztálynak. (az már persze más dolog, hogy gyorsan mindent az új hatalom kezébe) És gyanítom, hogy a közszájon forgó írásoknak semmi köze a valós helyzethez.Mint ahogy nem lehetne megoldás, hogy a fő ügyészség tagjai nem lehetnének egyetlen pártnak sem tagjai, de jobb esetben még szinpatizánsai sem. /az egy más dolog, hogy az urak sértve éreznék magukat, mondván nem azért nyaltam segget éveken át, hogy ne lehessek főügyész/ Meg látásom szerint ez nem pénz hanem hatalom kérdése és ugyanúgy végig zongorázzák, mint az éretlen, kidolgozatlan alkotmány témát.

Válasz

Palotai János üzente 13 éve

Kedves Gabi papa ! Biztos hallott már róla, hogy Jusztícia szemét nem azért kötötték be, hogy látatlanból csak az igazságot tudja eldönteni, de szegény még napjainkban azt sem látja, hogy milyen ,ocsmány és igazságtalan döntések születnek. Ehhez Jusztícia szeméről már le kellene venni a kötést, mert az már rosszabb mint a hályog.Abban csak bízni lehet, hogy összeállítható egy független párt befolyásoktól mentes bíróság, de ehhez csakugyan olyan jogszabályok is kellenének, és a gumi paragrafusokat el kellene felejteni.Nem lenne egyszerű a dolog.Ennek az istennek az idejében ebből nem igen lesz semmi.

Válasz

Palotai János üzente 13 éve

Én azt nem értem, és bízom benne valaki csak leírja már a lényeget, hogy mi a fájó pont abban, hogy szembe menni az EU-val, az ENSZ-el. vagy akár az IMF-el?Az én értelmezésem szerint ,ha egy korrekten meg kötött megállapodás fűzi országunkat a (nemzet javára értem a korrektséget) fenti szervezetekhez, csináljuk. De abban az esetben ha hátrányunk származik belőle (mint nemzetnek, és csak az egyezményeket aláírok előnyére szolgál) Akkor miért ne mehetnénk szembe ezen intézményekkel? És mi vajon tudtuk az igazat akkor mikor aláírták "nagyjaink" hogy mit és kinek a hasznára történt megállapodásokat ,szerződéseket írtak alá, és milyen záradékokat és egyébb sundám-bundám dolgokat? Ne mondja azt senki ebben az országban, hogy számára minden világos a fenti szerződésekkel kapcsolatban, amin ugyan úgy az ellenzék, vagy is a mai kormány aláírása is ott van.Mára azért már nemzeti szinten meg lehet ítélni(pártfüggetlen közgazdászok által) hogy mi az amiből a jövőre vonatkozóan hasznunk van, vagy mik azok az összegek melyek ördög tudja, hol tűntek el a kozmetikázás magas színvonalán. És mennyi került magán zsebekbe, és menyi kötött ki magán vállalkozások, befektetések hasznára, amiből persze a Magyar nép semmit nem fog látni, csak a visszafizetés kötelezvényét és csekkjét.Ezért tettem fel a kérdést, mi az. hogy szembe menni?

Válasz

v.Márk Gábor Viktor üzente 13 éve

Ne a fűnyíró elv alapján hanem pártatlan zsűri által eldöntött és szigorúan szakmai döntés alapján kellene ezt a kérdést megoldani. Ne a pártállás döntsön végre, talán közelebb jutunk az igazsághoz, Jusztíciához. Gabipapa

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Kedves Tibor!
Valóban úgy van, ahogy Ön is írta. Az anyagi oldal egy viszonylag lényegtelen dolog ebben az egész történetben. Az tény, hogy ma már ott tartunk: naív, együgyű polgároknak érezhetjük magunkat a jelenlegi hatalom intézkedéseit szemlélve. Ki gondolta volna 1 évvel ezelőtt, hogy mi mindent fognak kitalálni annak érdekében, hogy a megfogyatkozó táboruk ellenére biztosíthassák saját hatalmukat.
Amikor meghozták a bírákkal kapcsolatos döntésüket nyilván nem mérték fel, hogy mi is szükséges ahhoz, hogy bonyolult ügyekben megnyugtató ítélet születhessen. Ha belegondol valaki abba, hogy pl. egy büntető bírónak mennyi mindenhez kell értenie, hisz az élet szinte valamennyi területén el lehet követni bűncselekményt, melyben egyetlen bírónak (vagy tanácsnak) ítélkeznie kell. Példaként említek néhányat: vadászat, halászat, kábítószer termelés, -terjesztés, embercsempészet, vesztegetés, sikkasztás, csalás, testi sértés, ittas vezetés, stb. Ehhez nem elég a jogi egyetem elvégzése, utána a fogalmazói, majd a titkári feladatok ellátásában szerzett gyakorlat. A hatalmas, nagyfokú élettapasztalat, mind szükséges e feladat ellátásához.
Egy egyszerű példát tudok mondani az idősebb emberek bölcsességére: a családban a nagypapa és a nagymama bölcs tanácsaira mindig nagy szüksége van az unokáknak. Enélkül hiányérzet alakul ki. A család is úgy teljes, ha nemcsak a szülőkkel vannak a gyerekek, a nagyszülőkre ugyanúgy szükségük van.
Úgy látszik az Orbán-kormány ezt nem tudja.

Válasz

Kerék Tibor üzente 13 éve

Kedves Gyöngyi! Valóban ez csak az anyagi oldala, hogy a járulékos költségek mekkorára rúgnak (ezt senki sem tudja még megbecsülni sem). A morális oldaláról csak annyit, láttuk az ügyészségnél, hogy mit jelent amikor egy pártkatona minden ügyet ami kínos zátonyra tud futtatni, még a bírósági szakasz előtt. Továbbá bírói kar figyelmeztetése: parírozol vagy repülsz. Amennyiben a bíróság is feltöltésre kerül fidesznyikekkel, akkor itt ebben az országban senki nem lesz biztonságban aki ellenszegül, vagy nem tetszik a "beteg embernek" . Debreczeni József a választások előtt felvázolt egy sötét képet a fidesz 2/3-os győzelme esetére. Most látom, hogy amit vizionált az csak egy rózsaszín leányregény volt ahhoz képest amit ez a valóságtól elrugaszkodott hatalom ittas bagázs művel. Akiknek zöme még életében nem dolgozott, de nem lát a gőgtől és a nagyképűségtől. Szembe mennek az ENSZ-el, EU-val , saját népükkel és a józan ésszel. Gyakorlatilag a demokrácia teljes felszámolásán dolgoznak sajnos nagyon hatékonyan.

Válasz

Bujtor Gyöngyi üzente 13 éve

Ez már mindennek a teteje.
Azt a mintegy 10 ezer folyamatban lévő ügyet amit át kell szignálni a bíró, illetve tanácselnök személyének változása miatt előlről kell kezdeni tárgyalni. Ez megemeli az ügyek bűnügyi költségét, amit az alperesnek, illetve vádlottnak kell fizetni, illetve a bíróság rendelkezhet úgy is, hogy az állam fizeti. Az a lényeg, hogy nem kis összeg (tanúk, szakértők, kísérők, stb. útiköltsége, szakértői díj, posta ktg., stb.).
Következtetés: mégsem szegény ez az ország, van itt pénz annyi, mint a szemét.
Az biztos, hogy ebben az egész bagázsban akik ilyent kitaláltak, bíróságon soha senki nem dolgozott, de még a hozzáértőket sem kérdezték meg az ötletük következményeiről. Attól tartok ez az intézkedés is csak öncélú. Ebből pedig komoly gondok is lehetnek.
Amit fent említettem anyagi vonatkozás csak a legkisebb porszem a felmerülő problémákból.

Válasz