Ma, 05:00 

Miközben Orbán Viktor és a Fidesz elszántan harcol a szerintük "elnyomó", és "hatalmával visszaélő" Európai Unió ellen, arról egyetlen szót sem ejtenek, hogy Magyarország egyike az európai közösség legnagyobb haszonélvezőinek. Pedig ha az Orbán-kormány kivezet minket a közösségből, az nem az EU-nak fog fájni, hanem az ország kerül a gazdasági összeomlás állapotába.

Egyetlen szót sem ejt a múlt héten a Fidesz-KDNP és a Jobbik által elfogadott országgyűlési határozat arról, hogy Magyarországnak mennyi előnye származik az Európai Uniós tagságából. Ellenben a többi között kijelentik: "nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat". A határozat emellett azt is állítja: "a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg". Hogy az országot érte-e valaha bármiféle diszkrimináció Brüsszel részéről, azt a Fidesz semmilyen módon nem bizonyította, az azonban tény, hogy az EU egyik legnagyobb haszonélvezője éppen Magyarország.

Noha a kormányoldal hivatalosan arra reagált az Európai Parlamentet (EP) elítélő politikai deklarációval, hogy múlt héten elfogadták a Tavares-jelentést, amely ugyan azonnali következmények nélkül, de jelentősen elmarasztalja a magyar kormány európai normákkal ellentétes gyakorlatát, valójában a Fidesz-kabinet már hónapok óta kampányt folytat az EU ellen. Sőt, a múlt heti strasbourgi vitában Orbán Viktort egyáltalán nem is érdekelte az európai közönség meggyőzése, felszólalásának célja kizárólag unióellenes híveinek kiszolgálása volt. De a kormányfő már tavasszal is ezeken a húrokon játszott, hiszen például megdicsérte Svájcot, amiért az "élő példája annak, hogy az unión kívül is van élet, nem kell ettől megijedni".

Orbán valójában három éve váltogatja barátságos, készséges hangvételét a kommunikációs offenzívával, amelyet a múlt heti parlamenti határozat immár egyértelműsített, kifejezetten Brüsszelnek szóló hadüzenetként. Ezek után egyetlen veszélyes lépés maradt már csak hátra, amellyel igazán jelentős kárt okozhat a Fidesz-rezsim, mégpedig az EU-ból való kilépés. Ezzel, vagy akár csak ennek lebegtetésével azonban a Fidesz többet árthat az országnak, mint az összes eddigi kormányzati hibájával együttvéve. Noha az uniós tagság kötelezettségekkel jár; hazánknak is hozzá kell járulnia az EU költségvetéséhez, át kell vennie az elfogadott irányelveket, és végre kell hajtania az uniós rendeleteket, határozatokat, illevte be kellene tartania a vállalt közösségi normákat. Mindez azonban az ország anyagi és politikai érvényesülésének az "ára", hiszen uniós tagságunk előnyei kézzel foghatók.

A magyar gazdaság gyakorlatilag azonnal növekvő pályára állt, amikor beléptünk az EU-ba, és hogy ebben milyen szerepe volt a közösségnek, azt bizonyítja: csaknem tíz évvel a csatlakozás után a magyarországi önkormányzati és állami beruházások és fejlesztések 90-95 százalékát uniós pénzből finanszírozzák, csak a 2007-13 közötti uniós fejlesztési ciklusban 8200 milliárd forint értékben jutott támogatás az országnak. Orbán Viktor álltásával szemben Magyarország jelenleg is a nettó haszonélvező országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nagyobb támogatásban részesül az EU-tól, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy 2007-13 között összesen 25 milliárd euró támogatást kapott Magyarország az EU-tól, miközben összesen 7 milliárd eurót kell befizetni tagdíjként.

Tehát nem a saját befizetett pénzt kapjuk vissza az uniótól, ahogy a kormányfő állította. De hogy nem mondott igazat, Orbán maga is tudja, hiszen februárban még büszkén jelentette be, hogy "Magyarország a második legtöbb uniós forrást kapja egy főre vetítve (...) az uniós kötelezettségvállalásaink és a közösségi forrásokból származó részesedésünk különbsége nyomán minden magyar polgárra az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint jut." Nem férhet tehát kétség hozzá, hogy munkahelyek szűnnének meg, cégek mennének tönkre, beruházások szakadnának félbe, az életszínvonal azonnal zuhanna, az ország a működésképtelenség és teljes csőd szélére sodródna azzal, ha nem lennénk az EU tagjai. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a második Orbán-kormány összes gazdaságpolitikai tervének és programjának Brüsszelből lehívható források szolgálnak fedezetéül.

Az EU-tagság a magyar vállalkozásokat sem hagyta érintetlenül, hiszen 2004 óta sokszorosára nőtt az EU-s országokkal folytatott kereskedelem. Noha ennek hatásai kettősek, hiszen a magyar termékek sokszor hátrányba kerülnek az olcsóbb külföldi áruk miatt, ezzel egyenes arányban javult az életszínvonal, ráadásul a magyar vállalkozások előtt nyitva áll az unió vámoktól, mennyiségi és technikai korlátozásoktól mentes piaca, így a magyar termékek, szolgáltatások új vevőkre találhatnak. Magyarország exportjának 70 százaléka az EU-ba irányul, a teljes kivitel évi csaknem 50 milliárd eurót jelent; ha erre - egy EU-val való szakítás miatt - vámot vetnének ki, az legalább 10-20 milliárd euró veszteséget jelentene, és a magyar export gyakorlatilag egynegyedét, egyharmadát veszítené el.

Az EU-csatlakozás tágra nyitotta a magyarok előtt Európát. Az integráció a személyek szabad mozgását is jelenti. Ma a magyarok 27 másik tagállamban tanulhatnak, munkát vállalhatnak, ingatlant vehetnek, vállalkozásba foghatnak, akár tartósan is letelepedhetnek, és szavazati joggal is rendelkeznek.

Váltogatott álláspont a kormányfőtől

- 2012. július: "Magyarországon a fejlesztésre fordított pénzek 90 százaléka az Európai Unióból érkezik, ezért nincs magyar fejlesztéspolitika, ha nem működik megfelelően a források lehívásának rendszere."

- 2013. július 4., az Országgyűlésben: "Az uniós pénzeket nem tekinthetjük úgy, mintha ajándék lenne, az ugyanis jár nekünk, a csatlakozásunk fontos alapköve. Amikor olyan táblákat látunk, hogy azt az EU támogatta, az formailag igaz, de akkor a saját pénzünket kapjuk vissza."

Győri "elszólta" magát

A harcos hangvétel megmaradt, de a kormány EU-s ügyekért felelős államtitkára legalább elismerte, hogy az uniós tagság tartja életben a magyar gazdaságot. A Financial Timesban megjelent cikkében legalábbis Győri Enikő azt állította: gazdasági hátrányokat okoz Magyarországnak az EP-ben elfogadott Tavares-jelentés, amely kellemetlen helyként írja le az országot. 

Az államtitkár arról nem írt, hogy az Orbán-kormány egyes lépéseit összegző jelentés ne tényeket közölt volna, ellenben "torz vádaknak" nevezi az EP-határozatban foglaltakat, mely szerinte nem csak politikailag káros, hanem negatív gazdasági hatással is lehet Magyarországra. "A magyar gazdaság kicsi, nyitott, erősen függ az exporttól, amelynek háromnegyede az EU-tagországokba irányul" - ismeri el, arról szintén hallgatva, hogy ebben az esetben az Orbán-kormány miért nem kívánja betartani az uniós jogot.

Biró Marianna / Népszava